Kumti i tretë
1 Balaami, kur pa se i pëlqeu Zotit ta bekojë Izraelin, nuk shkoi si herët e tjera për të kërkuar ndonjë ogur. Qëndroi me fytyrë nga shkretëtira, 2 ngriti sytë e soditi Izraelin që fushonte sipas fiseve. Atëherë shpirti i Perëndisë erdhi mbi të 3 e Balaami ia nisi këngës:
«Kumti i Balaamit, birit të Beorit,
kumti i burrit symprehtë.
4 Kumti i atij, që dëgjon fjalët e Perëndisë,
që syhapur bie përmbys
e sheh vegimet e të gjithëpushtetshmit.
5 Sa të bukura tendat e tua, o Jakob,
banesat e tua, o Izrael.
6 Porsi palmat që shtrihen radhë,
porsi pemishtet anë lumit,
porsi aloet e mbjella nga Zoti,
porsi cedrat buzë ujit.
7 Nga kovat ujë do t'i gurrojë
e farës së tij uji s'do t'i mungojë.
Më lart se Agagu mbreti i tij do të ngrihet,
mbretëria e tij do të lartësohet.
8 Si brirë demi të egër e ka Perëndinë
që nga Egjipti e shpëtoi.
Ai i përpin kombet, armiqtë e tij.
Eshtrat ua thërmon,
me shigjeta i dërrmon.
9 Kruspet, shtrihet porsi luan,
e kush guxon ta zgjojë?
I bekuar është ai që të bekon,
i mallkuar ai që të mallkon».
10 Atëherë Balakut iu ndez zemërimi kundër Balaamit e duke rrahur duart i tha: «Të thirra të m'i mallkosh armiqtë, kurse ti ke tri herë që veç i bekon. 11 Prandaj, ik nga erdhe! Të thashë se do të të shpërbleja mirë, por ja që Zoti të la pa shpërblim». 12 Balaami iu përgjigj: «Po a nuk u thashë edhe unë lajmëtarëve që më dërgove: 13 “Edhe sikur Balaku të më japë shtëpinë e tij plot me argjend e me ar, vetë nuk mund t'i bëj bisht aspak fjalës së Zotit. Do të them vetëm atë që më thotë Zoti”. 14 Tani do të kthehem te populli im, por më parë më lër të të lajmëroj se çfarë do t'i bëjë në të ardhmen ky popull popullit tënd».
Kumti i fundit
15 Atëherë ia nisi këngës:
«Kumti i Balaamit, birit të Beorit,
kumti i burrit symprehtë.
16 Kumti i atij që dëgjon fjalët e Perëndisë,
që njeh udhët e të Tejlartit,
që syhapur bie përmbys,
e sheh vegimet e të gjithëpushtetshmit.
17 E shoh, por jo tash,
e vërej, por jo afër,
një yll që del nga Jakobi,
një skeptër që ngrihet nga Izraeli.
Ia plas tëmthat Moabit,
e kryet bijve të Setit.
18 Edomi do të zaptohet,
Seiri do të zaptohet nga armiqtë,
por Izraeli trimërohet.
19 Dikush nga Jakobi sundon
e banorët që mbijetojnë ai i shkatërron».
20 Pastaj vështroi drejt Amalekut e ia nisi këngës:
«I pari mes kombeve ishte Amaleku,
por në fund shkatërrimi i plotë e pret».
21 Pastaj vështroi drejt Kenitit e ia nisi këngës:
«Të sigurt e ke banesën
e mbi shkrepa folenë e vendose,
22 por Kaini është caktuar për t'u djegur.
Sa gjatë do të të mbajë Ashuri në robëri?».
23 Ai vijoi këngën:
«Mjerë! Kush do të rrojë kur Perëndia ta bëjë këtë?
24 Prej Kitimi dalin anije,
Ashurin shkretojnë, Eberin shkretojnë,
por në fund do të shkatërrohet ai vetë».
25 Atëherë Balaami u ngrit e u kthye në vendlindje. Edhe Balaku shkoi udhës së vet.
1 καὶ ἰδὼν Βαλααμ ὅτι καλόν ἐστιν ἔναντι κυρίου εὐλογεῖν τὸν Ισραηλ, οὐκ ἐπορεύθη κατὰ τὸ εἰωθὸς εἰς συνάντησιν τοῖς οἰωνοῖς καὶ ἀπέστρεψεν τὸ πρόσωπον αὐτοῦ εἰς τὴν ἔρημον. 2 καὶ ἐξάρας Βαλααμ τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτοῦ καθορᾷ τὸν Ισραηλ ἐστρατοπεδευκότα κατὰ φυλάς. καὶ ἐγένετο πνεῦμα θεοῦ ἐν αὐτῷ, 3 καὶ ἀναλαβὼν τὴν παραβολὴν αὐτοῦ εἶπεν
Φησὶν Βαλααμ υἱὸς Βεωρ,
φησὶν ὁ ἄνθρωπος ὁ ἀληθινῶς ὁρῶν,
4 φησὶν ἀκούων λόγια θεοῦ,
ὅστις ὅρασιν θεοῦ εἶδεν
ἐν ὕπνῳ, ἀποκεκαλυμμένοι οἱ ὀφθαλμοὶ αὐτοῦ
5 Ὡς καλοί σου οἱ οἶκοι, Ιακωβ,
αἱ σκηναί σου, Ισραηλ·
6 ὡσεὶ νάπαι σκιάζουσαι
καὶ ὡσεὶ παράδεισοι ἐπὶ ποταμῶν
καὶ ὡσεὶ σκηναί, ἃς ἔπηξεν κύριος,
ὡσεὶ κέδροι παρ᾽ ὕδατα.
7 ἐξελεύσεται ἄνθρωπος ἐκ τοῦ σπέρματος αὐτοῦ
καὶ κυριεύσει ἐθνῶν πολλῶν,
καὶ ὑψωθήσεται ἢ Γωγ βασιλεία αὐτοῦ,
καὶ αὐξηθήσεται ἡ βασιλεία αὐτοῦ.
8 θεὸς ὡδήγησεν αὐτὸν ἐξ Αἰγύπτου,
ὡς δόξα μονοκέρωτος αὐτῷ·
ἔδεται ἔθνη ἐχθρῶν αὐτοῦ
καὶ τὰ πάχη αὐτῶν ἐκμυελιεῖ
καὶ ταῖς βολίσιν αὐτοῦ κατατοξεύσει ἐχθρόν.
9 κατακλιθεὶς ἀνεπαύσατο ὡς λέων καὶ ὡς σκύμνος·
τίς ἀναστήσει αὐτόν;
οἱ εὐλογοῦντές σε εὐλόγηνται,
καὶ οἱ καταρώμενοί σε κεκατήρανται.
10 καὶ ἐθυμώθη Βαλακ ἐπὶ Βαλααμ καὶ συνεκρότησεν ταῖς χερσὶν αὐτοῦ, καὶ εἶπεν Βαλακ πρὸς Βαλααμ Καταρᾶσθαι τὸν ἐχθρόν μου κέκληκά σε, καὶ ἰδοὺ εὐλογῶν εὐλόγησας τρίτον τοῦτο· 11 νῦν οὖν φεῦγε εἰς τὸν τόπον σου· εἶπα Τιμήσω σε, καὶ νῦν ἐστέρησέν σε κύριος τῆς δόξης. 12 καὶ εἶπεν Βαλααμ πρὸς Βαλακ Οὐχὶ καὶ τοῖς ἀγγέλοις σου, οὓς ἀπέστειλας πρός με, ἐλάλησα λέγων 13 Ἐάν μοι δῷ Βαλακ πλήρη τὸν οἶκον αὐτοῦ ἀργυρίου καὶ χρυσίου, οὐ δυνήσομαι παραβῆναι τὸ ῥῆμα κυρίου ποιῆσαι αὐτὸ πονηρὸν ἢ καλὸν παρ᾽ ἐμαυτοῦ· ὅσα ἐὰν εἴπῃ ὁ θεός, ταῦτα ἐρῶ; 14 καὶ νῦν ἰδοὺ ἀποτρέχω εἰς τὸν τόπον μου· δεῦρο συμβουλεύσω σοι, τί ποιήσει ὁ λαὸς οὗτος τὸν λαόν σου ἐπ᾽ ἐσχάτου τῶν ἡμερῶν.
15 Καὶ ἀναλαβὼν τὴν παραβολὴν αὐτοῦ εἶπεν
Φησὶν Βαλααμ υἱὸς Βεωρ,
φησὶν ὁ ἄνθρωπος ὁ ἀληθινῶς ὁρῶν,
16 ἀκούων λόγια θεοῦ,
ἐπιστάμενος ἐπιστήμην παρὰ ὑψίστου
καὶ ὅρασιν θεοῦ ἰδὼν
ἐν ὕπνῳ, ἀποκεκαλυμμένοι οἱ ὀφθαλμοὶ αὐτοῦ
17 Δείξω αὐτῷ, καὶ οὐχὶ νῦν·
μακαρίζω, καὶ οὐκ ἐγγίζει·
ἀνατελεῖ ἄστρον ἐξ Ιακωβ,
καὶ ἀναστήσεται ἄνθρωπος ἐξ Ισραηλ
καὶ θραύσει τοὺς ἀρχηγοὺς Μωαβ
καὶ προνομεύσει πάντας υἱοὺς Σηθ.
18 καὶ ἔσται Εδωμ κληρονομία,
καὶ ἔσται κληρονομία Ησαυ ὁ ἐχθρὸς αὐτοῦ·
καὶ Ισραηλ ἐποίησεν ἐν ἰσχύι.
19 καὶ ἐξεγερθήσεται ἐξ Ιακωβ
καὶ ἀπολεῖ σῳζόμενον ἐκ πόλεως.
20 καὶ ἰδὼν τὸν Αμαληκ καὶ ἀναλαβὼν τὴν παραβολὴν αὐτοῦ εἶπεν
Ἀρχὴ ἐθνῶν Αμαληκ,
καὶ τὸ σπέρμα αὐτῶν ἀπολεῖται.
21 καὶ ἰδὼν τὸν Καιναῖον καὶ ἀναλαβὼν τὴν παραβολὴν αὐτοῦ εἶπεν
Ἰσχυρὰ ἡ κατοικία σου·
καὶ ἐὰν θῇς ἐν πέτρᾳ τὴν νοσσιάν σου,
22 καὶ ἐὰν γένηται τῷ Βεωρ νεοσσιὰ πανουργίας,
Ἀσσύριοί σε αἰχμαλωτεύσουσιν.
23 καὶ ἰδὼν τὸν Ωγ καὶ ἀναλαβὼν τὴν παραβολὴν αὐτοῦ εἶπεν
Ὦ ὦ, τίς ζήσεται, ὅταν θῇ ταῦτα ὁ θεός;
24 καὶ ἐξελεύσεται ἐκ χειρὸς Κιτιαίων
καὶ κακώσουσιν Ασσουρ καὶ κακώσουσιν Εβραίους,
καὶ αὐτοὶ ὁμοθυμαδὸν ἀπολοῦνται.
25 καὶ ἀναστὰς Βαλααμ ἀπῆλθεν ἀποστραφεὶς εἰς τὸν τόπον αὐτοῦ, καὶ Βαλακ ἀπῆλθεν πρὸς ἑαυτόν.