Kryengritja e Shebait
1 Në Gilgal ndodhej një njeri i lig që quhej Sheba. Ai ishte biri i Bikriut dhe ishte benjaminas. Ai i ra borisë e tha:
«Nuk kemi pjesë me Davidin
e as trashëgimi me të birin e Jeseut.
Secili në tendën e vet, o Izrael!».
2 Atëherë të gjithë izraelitët e lanë Davidin dhe shkuan pas Shebait, birit të Bikriut, ndërsa bijtë e Judës qëndruan me mbretin e tyre, nga Jordani deri në Jerusalem.
3 Kur mbërriti në shtëpinë e tij në Jerusalem, mbreti i mori dhjetë shemrat që i kishte lënë për t'i ruajtur shtëpinë dhe i mbylli në një shtëpi me roja. U kujdes për to, por nuk shkoi më me to. Ato mbetën të mbyllura derisa vdiqën e jetuan si të ishin vejusha.
4 Mbreti i tha Amasait: «Thirr burrat e Judës të vijnë tek unë brenda tri ditësh dhe rri këtu edhe ti». 5 Amasai u nis për të thirrur burrat e Judës, por u vonua përtej kohës që i ishte caktuar. 6 Atëherë Davidi i tha Abishait: «Tani, Shebai, biri i Bikriut, ka për të na e bërë më zi se Absalomi. Merr shërbëtorët e zotërisë tënd dhe ndiqe para se të strehohet në qytetet e fortifikuara dhe të na ikë nga duart». 7 Bashkë me Abishain u nisën burrat e Joabit, keretitët, peletitët dhe të gjithë luftëtarët. Ata dolën nga Jerusalemi për të ndjekur Shebain, birin e Bikriut. 8 Kur arritën te Guri i Madh në Gibeon, u doli përpara Amasai. Joabi ishte veshur për luftë dhe në ijë kishte ngjeshur brezin dhe shpatën në mill. Teksa bëri përpara, shpata i ra. 9 Joabi i tha Amasait: «Si të kam, o vëlla?» dhe e kapi për mjekre me dorën e djathtë për ta përqafuar. 10 Amasai nuk e vuri re shpatën që Joabi mbante në dorë. Joabi ia nguli në bark dhe ia derdhi zorrët përtokë. Nuk e goditi për herë të dytë, se Amasai kishte vdekur. Mandej Joabi dhe Abishai, i vëllai, vijuan të ndiqnin Shebain, birin e Bikriut.
11 Atëherë njëri nga djelmoshat e Joabit u ndal pranë kufomës dhe tha: «Kush do Joabin dhe kush është për Davidin, le të shkojë pas Joabit!». 12 Amasai dergjej i larë në gjak në mes të rrugës. Kur djaloshi vuri re se mbarë populli ndalej për ta parë, e largoi Amasain prej rrugës dhe e çoi në një arë. I hodhi përsipër një rrobë, sepse pa se të gjithë ata që kalonin pranë tij, ndaleshin. 13 Pasi e larguan kufomën nga rruga, shkuan të gjithë pas Joabit për të ndjekur Shebain, birin e Bikriut.
14 Shebai kishte kaluar nëpër mbarë fiset e Izraelit deri në Abel Bet Makah. Atij iu bashkuan edhe të gjithë beritët dhe i shkuan pas. 15 Luftëtarët e Joabit e rrethuan Shebain në Abel Bet Makah. Ngritën një ledh kundër qytetit në lartësinë e mureve dhe të gjithë sa ishin me Joabin përpiqeshin të rrënonin muret e tij. 16 Atëherë një grua e urtë thirri prej qytetit: «Dëgjoni, dëgjoni! Ju lutem, thuajini Joabit të afrohet këtu, që të flas me të». 17 Joabi u afrua dhe gruaja e pyeti: «A je ti Joabi?». Ai iu përgjigj: «Unë jam». Gruaja i tha: «Dëgjo fjalët e shërbëtores sate». Joabi i tha: «Po dëgjoj». 18 Ajo tha: «Dikur thoshin: “Shko në Abel të pyesësh për këshillë” dhe kështu zgjidhej çështja. 19 Unë jam për paqen e besnikëve të Izraelit . Ti po kërkon të shkatërrosh një nga qytetet më të rëndësishme të Izraelit. Përse kërkon të gllabërosh trashëgiminë e Zotit?». 20 Joabi iu përgjigj: «Larg qoftë! Larg qoftë prej meje, që ta gllabëroj dhe ta shkatërroj. 21 Punët nuk janë ashtu. Është një njeri prej krahinës malore të Efraimit, Shebai, biri i Bikriut. Ai ka ngritur dorë kundër mbretit, kundër Davidit. Dorëzoni vetëm atë dhe unë do të largohem nga qyteti». Gruaja i tha: «Ja, kokën e tij do të ta hedhin nga muret». 22 Gruaja shkoi te mbarë populli dhe i foli me urti. Atëherë ata ia prenë kokën Shebait, birit të Bikriut, dhe ia hodhën Joabit. Joabi i ra borisë. Ata u larguan nga qyteti dhe secili shkoi në tendën e vet. Joabi u kthye në Jerusalem te mbreti.
23 Joabi ishte në krye të mbarë ushtrisë së Izraelit, ndërsa Benajahu, biri i Jehojadait, ishte në krye të keretitëve dhe peletitëve. 24 Adorami ishte mbikëqyrësi i punës së detyruar, ndërsa Joshafati, biri i Ahiludit, ishte shkresar. 25 Shevai ishte shkruesi, ndërsa Cadoku dhe Abiatari ishin priftërinj. 26 Ira Jairiti ishte prifti i Davidit.
1 Καὶ ἐκεῖ ἐπικαλούμενος υἱὸς παράνομος καὶ ὄνομα αὐτῷ Σαβεε υἱὸς Βοχορι ἀνὴρ ὁ Ιεμενι καὶ ἐσάλπισεν ἐν τῇ κερατίνῃ καὶ εἶπεν Οὐκ ἔστιν ἡμῖν μερὶς ἐν Δαυιδ οὐδὲ κληρονομία ἡμῖν ἐν τῷ υἱῷ Ιεσσαι· ἀνὴρ εἰς τὰ σκηνώματά σου, Ισραηλ. 2 καὶ ἀνέβη πᾶς ἀνὴρ Ισραηλ ἀπὸ ὄπισθεν Δαυιδ ὀπίσω Σαβεε υἱοῦ Βοχορι, καὶ ἀνὴρ Ιουδα ἐκολλήθη τῷ βασιλεῖ αὐτῶν ἀπὸ τοῦ Ιορδάνου καὶ ἕως Ιερουσαλημ. 3 καὶ εἰσῆλθεν Δαυιδ εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ εἰς Ιερουσαλημ, καὶ ἔλαβεν ὁ βασιλεὺς τὰς δέκα γυναῖκας τὰς παλλακὰς αὐτοῦ, ἃς ἀφῆκεν φυλάσσειν τὸν οἶκον, καὶ ἔδωκεν αὐτὰς ἐν οἴκῳ φυλακῆς καὶ διέθρεψεν αὐτὰς καὶ πρὸς αὐτὰς οὐκ εἰσῆλθεν, καὶ ἦσαν συνεχόμεναι ἕως ἡμέρας θανάτου αὐτῶν, χῆραι ζῶσαι. — 4 καὶ εἶπεν ὁ βασιλεὺς πρὸς Αμεσσαϊ Βόησόν μοι τὸν ἄνδρα Ιουδα τρεῖς ἡμέρας, σὺ δὲ αὐτοῦ στῆθι. 5 καὶ ἐπορεύθη Αμεσσαϊ τοῦ βοῆσαι τὸν Ιουδαν καὶ ἐχρόνισεν ἀπὸ τοῦ καιροῦ, οὗ ἐτάξατο αὐτῷ Δαυιδ. 6 καὶ εἶπεν Δαυιδ πρὸς Αβεσσα Νῦν κακοποιήσει ἡμᾶς Σαβεε υἱὸς Βοχορι ὑπὲρ Αβεσσαλωμ, καὶ νῦν σὺ λαβὲ μετὰ σεαυτοῦ τοὺς παῖδας τοῦ κυρίου σου καὶ καταδίωξον ὀπίσω αὐτοῦ, μήποτε ἑαυτῷ εὕρῃ πόλεις ὀχυρὰς καὶ σκιάσει τοὺς ὀφθαλμοὺς ἡμῶν. 7 καὶ ἐξῆλθον ὀπίσω αὐτοῦ οἱ ἄνδρες Ιωαβ καὶ ὁ Χερεθθι καὶ ὁ Φελεθθι καὶ πάντες οἱ δυνατοὶ καὶ ἐξῆλθαν ἐξ Ιερουσαλημ διῶξαι ὀπίσω Σαβεε υἱοῦ Βοχορι. — 8 καὶ αὐτοὶ παρὰ τῷ λίθῳ τῷ μεγάλῳ τῷ ἐν Γαβαων, καὶ Αμεσσαϊ εἰσῆλθεν ἔμπροσθεν αὐτῶν. καὶ Ιωαβ περιεζωσμένος μανδύαν τὸ ἔνδυμα αὐτοῦ καὶ ἐπ᾽ αὐτῷ περιεζωσμένος μάχαιραν ἐζευγμένην ἐπὶ τῆς ὀσφύος αὐτοῦ ἐν κολεῷ αὐτῆς, καὶ ἡ μάχαιρα ἐξῆλθεν καὶ ἔπεσεν. 9 καὶ εἶπεν Ιωαβ τῷ Αμεσσαϊ Εἰ ὑγιαίνεις σύ, ἀδελφέ; καὶ ἐκράτησεν ἡ χεὶρ ἡ δεξιὰ Ιωαβ τοῦ πώγωνος Αμεσσαϊ τοῦ καταφιλῆσαι αὐτόν· 10 καὶ Αμεσσαϊ οὐκ ἐφυλάξατο τὴν μάχαιραν τὴν ἐν τῇ χειρὶ Ιωαβ, καὶ ἔπαισεν αὐτὸν ἐν αὐτῇ Ιωαβ εἰς τὴν ψόαν, καὶ ἐξεχύθη ἡ κοιλία αὐτοῦ εἰς τὴν γῆν, καὶ οὐκ ἐδευτέρωσεν αὐτῷ, καὶ ἀπέθανεν. καὶ Ιωαβ καὶ Αβεσσα ὁ ἀδελφὸς αὐτοῦ ἐδίωξεν ὀπίσω Σαβεε υἱοῦ Βοχορι· 11 καὶ ἀνὴρ ἔστη ἐπ᾽ αὐτὸν τῶν παιδαρίων Ιωαβ καὶ εἶπεν Τίς ὁ βουλόμενος Ιωαβ καὶ τίς τοῦ Δαυιδ, ὀπίσω Ιωαβ· 12 καὶ Αμεσσαϊ πεφυρμένος ἐν τῷ αἵματι ἐν μέσῳ τῆς τρίβου, καὶ εἶδεν ὁ ἀνὴρ ὅτι εἱστήκει πᾶς ὁ λαός, καὶ ἀπέστρεψεν τὸν Αμεσσαϊ ἐκ τῆς τρίβου εἰς ἀγρὸν καὶ ἐπέρριψεν ἐπ᾽ αὐτὸν ἱμάτιον, καθότι εἶδεν πάντα τὸν ἐρχόμενον ἐπ᾽ αὐτὸν ἑστηκότα· 13 ἡνίκα δὲ ἔφθασεν ἐκ τῆς τρίβου, παρῆλθεν πᾶς ἀνὴρ Ισραηλ ὀπίσω Ιωαβ τοῦ διῶξαι ὀπίσω Σαβεε υἱοῦ Βοχορι. — 14 καὶ διῆλθεν ἐν πάσαις φυλαῖς Ισραηλ εἰς Αβελ καὶ εἰς Βαιθμαχα καὶ πάντες ἐν Χαρρι, καὶ ἐξεκκλησιάσθησαν καὶ ἦλθον κατόπισθεν αὐτοῦ. 15 καὶ παρεγενήθησαν καὶ ἐπολιόρκουν ἐπ᾽ αὐτὸν τὴν Αβελ καὶ τὴν Βαιθμαχα καὶ ἐξέχεαν πρόσχωμα πρὸς τὴν πόλιν, καὶ ἔστη ἐν τῷ προτειχίσματι, καὶ πᾶς ὁ λαὸς ὁ μετὰ Ιωαβ ἐνοοῦσαν καταβαλεῖν τὸ τεῖχος. 16 καὶ ἐβόησεν γυνὴ σοφὴ ἐκ τοῦ τείχους καὶ εἶπεν Ἀκούσατε ἀκούσατε, εἴπατε δὴ πρὸς Ιωαβ Ἔγγισον ἕως ὧδε, καὶ λαλήσω πρὸς αὐτόν. 17 καὶ προσήγγισεν πρὸς αὐτήν, καὶ εἶπεν ἡ γυνή Εἰ σὺ εἶ Ιωαβ; ὁ δὲ εἶπεν Ἐγώ. εἶπεν δὲ αὐτῷ Ἄκουσον τοὺς λόγους τῆς δούλης σου. καὶ εἶπεν Ιωαβ Ἀκούω ἐγώ εἰμι. 18 καὶ εἶπεν λέγουσα Λόγον ἐλάλησαν ἐν πρώτοις λέγοντες Ἠρωτημένος ἠρωτήθη ἐν τῇ Αβελ καὶ ἐν Δαν εἰ ἐξέλιπον ἃ ἔθεντο οἱ πιστοὶ τοῦ Ισραηλ, ἐρωτῶντες ἐπερωτήσουσιν ἐν Αβελ καὶ οὕτως εἰ ἐξέλιπον. 19 ἐγώ εἰμι εἰρηνικὰ τῶν στηριγμάτων Ισραηλ, σὺ δὲ ζητεῖς θανατῶσαι πόλιν καὶ μητρόπολιν ἐν Ισραηλ· ἵνα τί καταποντίζεις κληρονομίαν κυρίου; 20 καὶ ἀπεκρίθη Ιωαβ καὶ εἶπεν Ἵλεώς μοι ἵλεώς μοι, εἰ καταποντιῶ καὶ εἰ διαφθερῶ· 21 οὐχ οὗτος ὁ λόγος, ὅτι ἀνὴρ ἐξ ὄρους Εφραιμ, Σαβεε υἱὸς Βοχορι ὄνομα αὐτοῦ, καὶ ἐπῆρεν τὴν χεῖρα αὐτοῦ ἐπὶ τὸν βασιλέα Δαυιδ· δότε αὐτόν μοι μόνον, καὶ ἀπελεύσομαι ἀπάνωθεν τῆς πόλεως. καὶ εἶπεν ἡ γυνὴ πρὸς Ιωαβ Ἰδοὺ ἡ κεφαλὴ αὐτοῦ ῥιφήσεται πρὸς σὲ διὰ τοῦ τείχους. 22 καὶ εἰσῆλθεν ἡ γυνὴ πρὸς πάντα τὸν λαὸν καὶ ἐλάλησεν πρὸς πᾶσαν τὴν πόλιν ἐν τῇ σοφίᾳ αὐτῆς· καὶ ἀφεῖλεν τὴν κεφαλὴν Σαβεε υἱοῦ Βοχορι καὶ ἔβαλεν πρὸς Ιωαβ. καὶ ἐσάλπισεν ἐν κερατίνῃ, καὶ διεσπάρησαν ἀπὸ τῆς πόλεως ἀνὴρ εἰς τὰ σκηνώματα αὐτοῦ· καὶ Ιωαβ ἀπέστρεψεν εἰς Ιερουσαλημ πρὸς τὸν βασιλέα.
23 Καὶ Ιωαβ πρὸς πάσῃ τῇ δυνάμει Ισραηλ, καὶ Βαναιας υἱὸς Ιωδαε ἐπὶ τοῦ Χερεθθι καὶ ἐπὶ τοῦ Φελεθθι, 24 καὶ Αδωνιραμ ἐπὶ τοῦ φόρου, καὶ Ιωσαφατ υἱὸς Αχιλουθ ἀναμιμνῄσκων, 25 καὶ Σουσα γραμματεύς, καὶ Σαδωκ καὶ Αβιαθαρ ἱερεῖς, 26 καί γε Ιρας ὁ Ιαριν ἦν ἱερεὺς τοῦ Δαυιδ.