Mbretërimi i Ahazit në Judë
1 Në vitin e shtatëmbëdhjetë të mbretërimit të Pekahut, birit të Remaliahut, në Izrael, Ahazi, biri i Jotamit, u bë mbret i Judës. 2 Ahazi ishte njëzet vjeç kur u bë mbret dhe mbretëroi për gjashtëmbëdhjetë vjet në Jerusalem. Ai nuk bëri çka është e drejtë në sytë e Zotit, Perëndisë së tij, si Davidi, paraardhësi i tij, 3 por ndoqi udhët e mbretërve të Izraelit. Për më tepër ai flijoi edhe djalin e vet në zjarr, sipas dokeve të pështira të kombeve që Zoti kishte dëbuar para syve të izraelitëve. 4 Po ashtu, ai kushtoi flijime e temjan në faltoret në vende të larta, nëpër kodra dhe nën pemë të harlisura.
5 Recini, mbreti i Aramit, bashkë me Pekahun, birin e Remaliahut, mbretin e Izraelit, erdhën dhe sulmuan Jerusalemin. Ata e rrethuan Ahazin, por nuk e mposhtën dot. 6 Asokohe Recini, mbreti i Aramit , ripushtoi Ejlatin, e bashkoi me Aramin dhe i dëboi judenjtë prej andej. Edomitët erdhën në Eljat, vend ku edhe banojnë sot e kësaj dite. 7 Ahazi i dërgoi lajmëtarë Tiglat Pileserit, mbretit të Asirisë, e i tha: «Jam shërbëtori yt dhe biri yt. Eja të më shpëtosh nga mbreti i Aramit dhe nga mbreti i Izraelit, që më kanë sulmuar». 8 Ahazi mori edhe argjendin dhe arin që gjendej në tempullin e Zotit dhe në thesarin e pallatit mbretëror, e ia dërgoi si dhuratë mbretit të Asirisë. 9 Mbreti i Asirisë pranoi dhe shkoi për të sulmuar Damaskun. E pushtoi, banorët i degdisi në Kir, kurse Recinin e vrau.
10 Mbreti Ahaz shkoi në Damask për të takuar Tiglat Pileserin, mbretin e Asirisë. Kur pa altarin e Damaskut, ai i dërgoi priftit Urjah trajtën e altarit, si edhe përshkrimin e hollësishëm të punimit të tij. 11 Prifti Urjah ndërtoi një altar sipas të gjithë përshkrimit që i kishte dërguar mbreti Ahaz nga Damasku dhe e përfundoi para se të kthehej mbreti Ahaz nga Damasku. 12 Kur u kthye nga Damasku, mbreti pa altarin, u afrua pranë tij dhe kushtoi fli mbi të. 13 Ai kushtoi mbi altar temjan, fli shkrumbimi, fli drithi, derdhi mbi të fli stërpikjeje dhe e spërkati me gjakun e flive të paqtimit që kishte kushtuar vetë. 14 Altarin prej bronzi, që ndodhej në prani të Zotit, midis altarit dhe tempullit të Zotit, ai e lëvizi nga pjesa e përparme e tempullit dhe e vuri në kënd të altarit të ri, nga ana veriore. 15 Mandej mbreti Ahaz i dha këtë urdhër priftit Urjah: «Mbi altarin e madh do të kushtosh flinë e shkrumbimit të mëngjesit, flinë e drithit të mbrëmjes, flinë e shkrumbimit të mbretit, flinë e tij të drithit, flinë e shkrumbimit të mbarë popullit, flitë e tyre të drithit e të stërpikjes, bashkë me gjakun e flive të shkrumbimit, dhe do ta spërkatësh me gjakun e flive. Altarin prej bronzi do ta përdor unë për t'u këshilluar». 16 Prifti Urjah bëri siç e urdhëroi mbreti Ahaz.
17 Mbreti Ahaz hoqi fletët që mbulonin bazat e legenëve dhe vetë legenët. Ai hoqi edhe detin prej metali prej demave të bronztë dhe e vuri mbi dysheme gurësh. 18 Për shkak të mbretit të Asirisë ai hoqi edhe Portikun e së Shtunës, që ishte ndërtuar në tempull, si edhe hyrjen e jashtme të mbretit për në tempullin e Zotit. 19 Bëmat e tjera të Ahazit dhe veprat e tij janë të shkruara në librin e Kronikave të Mbretërve të Judës. 20 Ahazi u preh me paraardhësit e tij dhe e varrosën bashkë me ta në qytetin e Davidit. Në vend të tij mbretëroi i biri, Ezekia.
1 Ἐν ἔτει ἑπτακαιδεκάτῳ Φακεε υἱοῦ Ρομελιου ἐβασίλευσεν Αχαζ υἱὸς Ιωαθαμ βασιλέως Ιουδα. 2 υἱὸς εἴκοσι ἐτῶν ἦν Αχαζ ἐν τῷ βασιλεύειν αὐτὸν καὶ ἑκκαίδεκα ἔτη ἐβασίλευσεν ἐν Ιερουσαλημ. καὶ οὐκ ἐποίησεν τὸ εὐθὲς ἐν ὀφθαλμοῖς κυρίου θεοῦ αὐτοῦ πιστῶς ὡς Δαυιδ ὁ πατὴρ αὐτοῦ 3 καὶ ἐπορεύθη ἐν ὁδῷ Ιεροβοαμ υἱοῦ Ναβατ βασιλέως Ισραηλ καί γε τὸν υἱὸν αὐτοῦ διῆγεν ἐν πυρὶ κατὰ τὰ βδελύγματα τῶν ἐθνῶν, ὧν ἐξῆρεν κύριος ἀπὸ προσώπου τῶν υἱῶν Ισραηλ, 4 καὶ ἐθυσίαζεν καὶ ἐθυμία ἐν τοῖς ὑψηλοῖς καὶ ἐπὶ τῶν βουνῶν καὶ ὑποκάτω παντὸς ξύλου ἀλσώδους. — 5 τότε ἀνέβη Ραασσων βασιλεὺς Συρίας καὶ Φακεε υἱὸς Ρομελιου βασιλεὺς Ισραηλ εἰς Ιερουσαλημ εἰς πόλεμον καὶ ἐπολιόρκουν ἐπὶ Αχαζ καὶ οὐκ ἐδύναντο πολεμεῖν. 6 ἐν τῷ καιρῷ ἐκείνῳ ἐπέστρεψεν Ραασσων βασιλεὺς Συρίας τὴν Αιλαθ τῇ Συρίᾳ καὶ ἐξέβαλεν τοὺς Ιουδαίους ἐξ Αιλαθ, καὶ Ιδουμαῖοι ἦλθον εἰς Αιλαθ καὶ κατῴκησαν ἐκεῖ ἕως τῆς ἡμέρας ταύτης. 7 καὶ ἀπέστειλεν Αχαζ ἀγγέλους πρὸς Θαγλαθφελλασαρ βασιλέα Ἀσσυρίων λέγων Δοῦλός σου καὶ υἱός σου ἐγώ, ἀνάβηθι καὶ σῶσόν με ἐκ χειρὸς βασιλέως Συρίας καὶ ἐκ χειρὸς βασιλέως Ισραηλ τῶν ἐπανισταμένων ἐπ᾽ ἐμέ. 8 καὶ ἔλαβεν Αχαζ τὸ ἀργύριον καὶ τὸ χρυσίον τὸ εὑρεθὲν ἐν θησαυροῖς οἴκου κυρίου καὶ οἴκου τοῦ βασιλέως καὶ ἀπέστειλεν τῷ βασιλεῖ δῶρα. 9 καὶ ἤκουσεν αὐτοῦ βασιλεὺς Ἀσσυρίων, καὶ ἀνέβη βασιλεὺς Ἀσσυρίων εἰς Δαμασκὸν καὶ συνέλαβεν αὐτὴν καὶ ἀπῴκισεν αὐτὴν καὶ τὸν Ραασσων ἐθανάτωσεν. — 10 καὶ ἐπορεύθη βασιλεὺς Αχαζ εἰς ἀπαντὴν τῷ Θαγλαθφελλασαρ βασιλεῖ Ἀσσυρίων εἰς Δαμασκόν. καὶ εἶδεν τὸ θυσιαστήριον ἐν Δαμασκῷ, καὶ ἀπέστειλεν ὁ βασιλεὺς Αχαζ πρὸς Ουριαν τὸν ἱερέα τὸ ὁμοίωμα τοῦ θυσιαστηρίου καὶ τὸν ῥυθμὸν αὐτοῦ εἰς πᾶσαν ποίησιν αὐτοῦ· 11 καὶ ᾠκοδόμησεν Ουριας ὁ ἱερεὺς τὸ θυσιαστήριον κατὰ πάντα, ὅσα ἀπέστειλεν ὁ βασιλεὺς Αχαζ ἐκ Δαμασκοῦ. 12 καὶ εἶδεν ὁ βασιλεὺς τὸ θυσιαστήριον καὶ ἀνέβη ἐπ᾽ αὐτὸ 13 καὶ ἐθυμίασεν τὴν ὁλοκαύτωσιν αὐτοῦ καὶ τὴν θυσίαν αὐτοῦ καὶ τὴν σπονδὴν αὐτοῦ καὶ προσέχεεν τὸ αἷμα τῶν εἰρηνικῶν τῶν αὐτοῦ ἐπὶ τὸ θυσιαστήριον. 14 καὶ τὸ θυσιαστήριον τὸ χαλκοῦν τὸ ἀπέναντι κυρίου καὶ προσήγαγεν ἀπὸ προσώπου τοῦ οἴκου κυρίου ἀπὸ τοῦ ἀνὰ μέσον τοῦ θυσιαστηρίου καὶ ἀπὸ τοῦ ἀνὰ μέσον τοῦ οἴκου κυρίου καὶ ἔδωκεν αὐτὸ ἐπὶ μηρὸν τοῦ θυσιαστηρίου κατὰ βορρᾶν. 15 καὶ ἐνετείλατο ὁ βασιλεὺς Αχαζ τῷ Ουρια τῷ ἱερεῖ λέγων Ἐπὶ τὸ θυσιαστήριον τὸ μέγα πρόσφερε τὴν ὁλοκαύτωσιν τὴν πρωινὴν καὶ τὴν θυσίαν τὴν ἑσπερινὴν καὶ τὴν ὁλοκαύτωσιν τοῦ βασιλέως καὶ τὴν θυσίαν αὐτοῦ καὶ τὴν ὁλοκαύτωσιν παντὸς τοῦ λαοῦ καὶ τὴν θυσίαν αὐτῶν καὶ τὴν σπονδὴν αὐτῶν καὶ πᾶν αἷμα ὁλοκαυτώσεως καὶ πᾶν αἷμα θυσίας ἐπ᾽ αὐτὸ προσχεεῖς· καὶ τὸ θυσιαστήριον τὸ χαλκοῦν ἔσται μοι εἰς τὸ πρωί. 16 καὶ ἐποίησεν Ουριας ὁ ἱερεὺς κατὰ πάντα, ὅσα ἐνετείλατο αὐτῷ ὁ βασιλεὺς Αχαζ. 17 καὶ συνέκοψεν ὁ βασιλεὺς Αχαζ τὰ συγκλείσματα τῶν μεχωνωθ καὶ μετῆρεν ἀπ᾽ αὐτῶν τὸν λουτῆρα καὶ τὴν θάλασσαν καθεῖλεν ἀπὸ τῶν βοῶν τῶν χαλκῶν τῶν ὑποκάτω αὐτῆς καὶ ἔδωκεν αὐτὴν ἐπὶ βάσιν λιθίνην. 18 καὶ τὸν θεμέλιον τῆς καθέδρας ᾠκοδόμησεν ἐν οἴκῳ κυρίου καὶ τὴν εἴσοδον τοῦ βασιλέως τὴν ἔξω ἐπέστρεψεν ἐν οἴκῳ κυρίου ἀπὸ προσώπου βασιλέως Ἀσσυρίων. — 19 καὶ τὰ λοιπὰ τῶν λόγων Αχαζ, ὅσα ἐποίησεν, οὐχὶ ταῦτα γεγραμμένα ἐπὶ βιβλίῳ λόγων τῶν ἡμερῶν τοῖς βασιλεῦσιν Ιουδα; 20 καὶ ἐκοιμήθη Αχαζ μετὰ τῶν πατέρων αὐτοῦ καὶ ἐτάφη ἐν πόλει Δαυιδ, καὶ ἐβασίλευσεν Εζεκιας υἱὸς αὐτοῦ ἀντ᾽ αὐτοῦ.