Jehojadai kundër Atalisë
1 Në vitin e shtatë Jehojadai u bë i guximshëm dhe bëri një besëlidhje me tërë kryeqindësit, me Azarjahun, birin e Jerohamit, me Ishmaelin, birin e Jehohananit, me Azarjahun, birin e Obedit, me Masejahun, birin e Adajahut dhe me Elishafatin, birin e Zikriut. 2 Ata shkuan anekënd Judës, mblodhën nga të gjitha qytetet e Judës levitët dhe krerët e familjeve të Izraelit dhe erdhën në Jerusalem. 3 Të gjithë u mblodhën dhe bënë një besëlidhje me mbretin në tempullin e Perëndisë. Pastaj Jehojadai u tha: «Ky është biri i mbretit! Ai duhet të mbretërojë, siç ka thënë Zoti për pasardhësit e Davidit. 4 Ja se ç'duhet të bëni: një e treta e priftërinjve dhe levitëve, që marrin shërbimin të shtunën, do të ruajnë portat e tempullit, 5 një e treta pallatin mbretëror dhe një e treta Portën e Themelit. Populli të mblidhet i gjithi në tremet e tempullit të Zotit. 6 Askush të mos hyjë në tempullin e Zotit, përveç priftërinjve dhe levitëve që kryejnë shërbesën. Ata mund të hyjnë, sepse janë të shenjtëruar. Mbarë populli të zbatojë urdhëresën e Zotit. 7 Levitët do të qëndrojnë rreth e rrotull mbretit me armë në dorë dhe do të vrasin këdo që do t'i afrohet tempullit. Do ta shoqërojnë mbretin kudo që të shkojë».
8 Levitët e mbarë Juda bënë siç u urdhëroi prifti Jehojada. Secili prej tyre mblodhi burrat e vet që do të merrnin apo do të linin shërbimin të shtunën. Prifti Jehojada nuk kishte lënë asnjë nga njësitë të largoheshin. 9 Prifti Jehojada u dha kryeqindësve ushtat, mburojat dhe shqytet, që kishte pasur mbreti David e që gjendeshin në tempullin e Perëndisë. 10 Të gjithë luftëtarët u vendosën të armatosur përpara tempullit, nga krahu i djathtë deri në krahun e majtë të tij, për të mbrojtur mbretin nga çdo anë. 11 Atëherë ata nxorën birin e mbretit, i vunë kurorën në kokë dhe i dorëzuan rrotullën e dëshmisë. Pastaj Jehojadai dhe bijtë e tij e vajosën mbret, duartrokitën e brohoritën: «Rroftë mbreti!».
12 Atalia dëgjoi popullin, që vraponte e brohoriste për mbretin, prandaj shkoi te populli në tempullin e Zotit. 13 Kur pa mbretin tek qëndronte pranë shtyllës në hyrje të tempullit, luftëtarët dhe borizanët, që i qëndronin pranë, popullin, që gëzonte e u binte borive, këngëtarët dhe muzikantët, që udhëhiqnin lavdërimin me veglat e tyre, shqeu rrobat e bërtiti: «Tradhti! Tradhti!». 14 Atëherë prifti Jehojada urdhëroi kryeqindësit e ushtrisë e u tha: «Nxirreni jashtë nga radhët tuaja dhe vritni me shpatë këdo që i shkon pas». Veçse, u kishte thënë të mos e vrisnin brenda në tempullin e Zotit. 15 Atëherë e kapën dhe e vranë sapo ajo arriti në pallatin mbretëror, te hyrja e Portës së Kuajve.
16 Jehojadai bëri një besëlidhje mes tij, popullit dhe mbretit, që populli t'i përkiste Zotit. 17 Atëherë mbarë populli shkoi në tempullin e Baalit dhe e shkatërruan. Altarët dhe idhujt e tij i rrënuan dhe Matanin, priftin e Baalit, e vranë para altarëve. 18 Mandej Jehojadai caktoi roja rreth tempullit të Zotit, nën mbikëqyrjen e priftërinjve dhe levitëve, siç i kishte caktuar Davidi në tempullin e Zotit, për t'i kushtuar fli shkrumbimi Zotit, siç është shkruar në ligjin e Moisiut, me gëzim e me këngë, siç kishte urdhëruar Davidi. 19 Ai vendosi edhe derëtarët te portat e tempullit të Zotit, që të mos linin të hynte asnjë që ishte bërë i papastër për çfarëdo arsye. 20 Ai mblodhi kryeqindësit, fisnikët, qeveritarët e mbarë popullin dhe e shoqëruan mbretin nga tempulli i Zotit për në pallatin mbretëror përmes Portës së Epërme. Mbreti Joash u ul në fronin mbretëror. 21 Mbarë populli i vendit u gëzua dhe qyteti ra në paqe. Atalinë e vranë me shpatë.
1 Καὶ ἐν τῷ ἔτει τῷ ἑβδόμῳ ἐκραταίωσεν Ιωδαε καὶ ἔλαβεν τοὺς ἑκατοντάρχους, τὸν Αζαριαν υἱὸν Ιωραμ καὶ τὸν Ισμαηλ υἱὸν Ιωαναν καὶ τὸν Αζαριαν υἱὸν Ωβηδ καὶ τὸν Μαασαιαν υἱὸν Αδαια καὶ τὸν Ελισαφαν υἱὸν Ζαχαρια, μετ᾽ αὐτοῦ εἰς οἶκον. 2 καὶ ἐκύκλωσαν τὸν Ιουδαν καὶ συνήγαγον τοὺς Λευίτας ἐκ πασῶν τῶν πόλεων Ιουδα καὶ ἄρχοντας πατριῶν τοῦ Ισραηλ, καὶ ἦλθον εἰς Ιερουσαλημ. 3 καὶ διέθεντο πᾶσα ἐκκλησία Ιουδα διαθήκην ἐν οἴκῳ τοῦ θεοῦ μετὰ τοῦ βασιλέως, καὶ ἔδειξεν αὐτοῖς τὸν υἱὸν τοῦ βασιλέως καὶ εἶπεν αὐτοῖς Ἰδοὺ ὁ υἱὸς τοῦ βασιλέως βασιλευσάτω, καθὼς ἐλάλησεν κύριος ἐπὶ τὸν οἶκον Δαυιδ. 4 νῦν ὁ λόγος οὗτος, ὃν ποιήσετε· τὸ τρίτον ἐξ ὑμῶν εἰσπορευέσθωσαν τὸ σάββατον, τῶν ἱερέων καὶ τῶν Λευιτῶν, καὶ εἰς τὰς πύλας τῶν εἰσόδων, 5 καὶ τὸ τρίτον ἐν οἴκῳ τοῦ βασιλέως, καὶ τὸ τρίτον ἐν τῇ πύλῃ τῇ μέσῃ, καὶ πᾶς ὁ λαὸς ἐν αὐλαῖς οἴκου κυρίου. 6 καὶ μὴ εἰσελθέτω εἰς οἶκον κυρίου ἐὰν μὴ οἱ ἱερεῖς καὶ οἱ Λευῖται καὶ οἱ λειτουργοῦντες τῶν Λευιτῶν· αὐτοὶ εἰσελεύσονται, ὅτι ἅγιοί εἰσιν, καὶ πᾶς ὁ λαὸς φυλασσέτω φυλακὰς κυρίου. 7 καὶ κυκλώσουσιν οἱ Λευῖται τὸν βασιλέα κύκλῳ, ἀνδρὸς σκεῦος ἐν χειρὶ αὐτοῦ, καὶ ὁ εἰσπορευόμενος εἰς τὸν οἶκον ἀποθανεῖται· καὶ ἔσονται μετὰ τοῦ βασιλέως εἰσπορευομένου καὶ ἐκπορευομένου. 8 καὶ ἐποίησαν οἱ Λευῖται καὶ πᾶς Ιουδα κατὰ πάντα, ὅσα ἐνετείλατο Ιωδαε ὁ ἱερεύς, καὶ ἔλαβον ἕκαστος τοὺς ἄνδρας αὐτοῦ ἀπ᾽ ἀρχῆς τοῦ σαββάτου ἕως ἐξόδου τοῦ σαββάτου, ὅτι οὐ κατέλυσεν Ιωδαε τὰς ἐφημερίας. 9 καὶ ἔδωκεν τὰς μαχαίρας καὶ τοὺς θυρεοὺς καὶ τὰ ὅπλα, ἃ ἦν τοῦ βασιλέως Δαυιδ, ἐν οἴκῳ τοῦ θεοῦ. 10 καὶ ἔστησεν πάντα τὸν λαόν, ἕκαστον ἐν τοῖς ὅπλοις αὐτοῦ, ἀπὸ τῆς ὠμίας τοῦ οἴκου τῆς δεξιᾶς ἕως τῆς ὠμίας τῆς ἀριστερᾶς τοῦ θυσιαστηρίου καὶ τοῦ οἴκου ἐπὶ τὸν βασιλέα κύκλῳ. 11 καὶ ἐξήγαγεν τὸν υἱὸν τοῦ βασιλέως καὶ ἔδωκεν ἐπ᾽ αὐτὸν τὸ βασίλειον καὶ τὰ μαρτύρια, καὶ ἐβασίλευσαν καὶ ἔχρισαν αὐτὸν Ιωδαε καὶ οἱ υἱοὶ αὐτοῦ καὶ εἶπαν Ζήτω ὁ βασιλεύς. 12 καὶ ἤκουσεν Γοθολια τὴν φωνὴν τοῦ λαοῦ τῶν τρεχόντων καὶ ἐξομολογουμένων καὶ αἰνούντων τὸν βασιλέα καὶ εἰσῆλθεν πρὸς τὸν βασιλέα εἰς οἶκον κυρίου. 13 καὶ εἶδεν καὶ ἰδοὺ ὁ βασιλεὺς ἐπὶ τῆς στάσεως αὐτοῦ, καὶ ἐπὶ τῆς εἰσόδου οἱ ἄρχοντες καὶ αἱ σάλπιγγες περὶ τὸν βασιλέα, καὶ πᾶς ὁ λαὸς ηὐφράνθη καὶ ἐσάλπισαν ἐν ταῖς σάλπιγξιν καὶ οἱ ᾄδοντες ἐν τοῖς ὀργάνοις ᾠδοὶ καὶ ὑμνοῦντες αἶνον· καὶ διέρρηξεν Γοθολια τὴν στολὴν αὐτῆς καὶ ἐβόησεν καὶ εἶπεν Ἐπιτιθέμενοι ἐπιτίθεσθε. 14 καὶ ἐξῆλθεν Ιωδαε ὁ ἱερεύς, καὶ ἐνετείλατο Ιωδαε ὁ ἱερεὺς τοῖς ἑκατοντάρχοις καὶ τοῖς ἀρχηγοῖς τῆς δυνάμεως καὶ εἶπεν αὐτοῖς Ἐκβάλετε αὐτὴν ἐκτὸς τοῦ οἴκου καὶ εἰσέλθατε ὀπίσω αὐτῆς, καὶ ἀποθανέτω μαχαίρᾳ· ὅτι εἶπεν ὁ ἱερεύς Μὴ ἀποθανέτω ἐν οἴκῳ κυρίου. 15 καὶ ἔδωκαν αὐτῇ ἄνεσιν, καὶ διῆλθεν διὰ τῆς πύλης τῶν ἱππέων τοῦ οἴκου τοῦ βασιλέως, καὶ ἐθανάτωσαν αὐτὴν ἐκεῖ. — 16 καὶ διέθετο Ιωδαε διαθήκην ἀνὰ μέσον αὐτοῦ καὶ τοῦ λαοῦ καὶ τοῦ βασιλέως εἶναι λαὸν τῷ κυρίῳ. 17 καὶ εἰσῆλθεν πᾶς ὁ λαὸς τῆς γῆς εἰς οἶκον Βααλ καὶ κατέσπασαν αὐτὸν καὶ τὰ θυσιαστήρια καὶ τὰ εἴδωλα αὐτοῦ ἐλέπτυναν καὶ τὸν Ματθαν ἱερέα τῆς Βααλ ἐθανάτωσαν ἐναντίον τῶν θυσιαστηρίων αὐτοῦ. 18 καὶ ἐνεχείρησεν Ιωδαε ὁ ἱερεὺς τὰ ἔργα οἴκου κυρίου διὰ χειρὸς ἱερέων καὶ Λευιτῶν καὶ ἀνέστησεν τὰς ἐφημερίας τῶν ἱερέων καὶ τῶν Λευιτῶν, ἃς διέστειλεν Δαυιδ ἐπὶ τὸν οἶκον κυρίου καὶ ἀνενέγκαι ὁλοκαυτώματα κυρίῳ, καθὼς γέγραπται ἐν νόμῳ Μωυσῆ, ἐν εὐφροσύνῃ καὶ ἐν ᾠδαῖς διὰ χειρὸς Δαυιδ. 19 καὶ ἔστησαν οἱ πυλωροὶ ἐπὶ τὰς πύλας οἴκου κυρίου, καὶ οὐκ εἰσελεύσεται ἀκάθαρτος εἰς πᾶν πρᾶγμα. 20 καὶ ἔλαβεν τοὺς πατριάρχας καὶ τοὺς δυνατοὺς καὶ τοὺς ἄρχοντας τοῦ λαοῦ καὶ πάντα τὸν λαὸν τῆς γῆς καὶ ἀνεβίβασαν τὸν βασιλέα εἰς οἶκον κυρίου, καὶ εἰσῆλθεν διὰ τῆς πύλης τῆς ἐσωτέρας εἰς τὸν οἶκον τοῦ βασιλέως, καὶ ἐκάθισαν τὸν βασιλέα ἐπὶ τὸν θρόνον τῆς βασιλείας. 21 καὶ ηὐφράνθη πᾶς ὁ λαὸς τῆς γῆς, καὶ ἡ πόλις ἡσύχασεν· καὶ τὴν Γοθολιαν ἐθανάτωσαν μαχαίρᾳ.