Judging Others
(Lk 6.37‑38, Lk 41‑42)1 Μὴ κρίνετε, ἵνα μὴ κριθῆτε· 2 ἐν ᾧ γὰρ κρίματι κρίνετε κριθήσεσθε, καὶ ἐν ᾧ μέτρῳ μετρεῖτε μετρηθήσεται ὑμῖν. 3 τί δὲ βλέπεις τὸ κάρφος τὸ ἐν τῷ ὀφθαλμῷ τοῦ ἀδελφοῦ σου, τὴν δὲ ἐν τῷ σῷ ὀφθαλμῷ δοκὸν οὐ κατανοεῖς; 4 ἢ πῶς ἐρεῖς τῷ ἀδελφῷ σου, Ἄφες ἐκβάλω τὸ κάρφος ἐκ τοῦ ὀφθαλμοῦ σου, καὶ ἰδοὺ ἡ δοκὸς ἐν τῷ ὀφθαλμῷ σοῦ; 5 ὑποκριτά, ἔκβαλε πρῶτον ἐκ τοῦ ὀφθαλμοῦ σοῦ τὴν δοκόν, καὶ τότε διαβλέψεις ἐκβαλεῖν τὸ κάρφος ἐκ τοῦ ὀφθαλμοῦ τοῦ ἀδελφοῦ σου. 6 Μὴ δῶτε τὸ ἅγιον τοῖς κυσὶν μηδὲ βάλητε τοὺς μαργαρίτας ὑμῶν ἔμπροσθεν τῶν χοίρων, μήποτε καταπατήσουσιν αὐτοὺς ἐν τοῖς ποσὶν αὐτῶν καὶ στραφέντες ῥήξωσιν ὑμᾶς.
Ask, Seek, Knock
(Lk 11.9‑13)7 Αἰτεῖτε καὶ δοθήσεται ὑμῖν, ζητεῖτε καὶ εὑρήσετε, κρούετε καὶ ἀνοιγήσεται ὑμῖν· 8 πᾶς γὰρ ὁ αἰτῶν λαμβάνει καὶ ὁ ζητῶν εὑρίσκει καὶ τῷ κρούοντι ἀνοιγήσεται. 9 ἢ τίς ἐστιν ἐξ ὑμῶν ἄνθρωπος, ὃν αἰτήσει ὁ υἱὸς αὐτοῦ ἄρτον, μὴ λίθον ἐπιδώσει αὐτῷ; 10 ἢ καὶ ἰχθὺν αἰτήσει, μὴ ὄφιν ἐπιδώσει αὐτῷ; 11 εἰ οὖν ὑμεῖς πονηροὶ ὄντες οἴδατε δόματα ἀγαθὰ διδόναι τοῖς τέκνοις ὑμῶν, πόσῳ μᾶλλον ὁ πατὴρ ὑμῶν ὁ ἐν τοῖς οὐρανοῖς δώσει ἀγαθὰ τοῖς αἰτοῦσιν αὐτόν. 12 Πάντα οὖν ὅσα ἐὰν θέλητε ἵνα ποιῶσιν ὑμῖν οἱ ἄνθρωποι, οὕτως καὶ ὑμεῖς ποιεῖτε αὐτοῖς· οὗτος γάρ ἐστιν ὁ νόμος καὶ οἱ προφῆται.
The Narrow Gate
(Lk 13.24)13 Εἰσέλθατε διὰ τῆς στενῆς πύλης· ὅτι πλατεῖα ἡ πύλη καὶ εὐρύχωρος ἡ ὁδὸς ἡ ἀπάγουσα εἰς τὴν ἀπώλειαν καὶ πολλοί εἰσιν οἱ εἰσερχόμενοι δι᾽ αὐτῆς· 14 τί στενὴ ἡ πύλη καὶ τεθλιμμένη ἡ ὁδὸς ἡ ἀπάγουσα εἰς τὴν ζωὴν καὶ ὀλίγοι εἰσὶν οἱ εὑρίσκοντες αὐτήν.
A Tree Known by Its Fruit
(Lk 6.43‑44)15 Προσέχετε ἀπὸ τῶν ψευδοπροφητῶν, οἵτινες ἔρχονται πρὸς ὑμᾶς ἐν ἐνδύμασιν προβάτων, ἔσωθεν δέ εἰσιν λύκοι ἅρπαγες. 16 ἀπὸ τῶν καρπῶν αὐτῶν ἐπιγνώσεσθε αὐτούς. μήτι συλλέγουσιν ἀπὸ ἀκανθῶν σταφυλὰς ἢ ἀπὸ τριβόλων σῦκα; 17 οὕτως πᾶν δένδρον ἀγαθὸν καρποὺς καλοὺς ποιεῖ, τὸ δὲ σαπρὸν δένδρον καρποὺς πονηροὺς ποιεῖ. 18 οὐ δύναται δένδρον ἀγαθὸν καρποὺς πονηροὺς ποιεῖν οὐδὲ δένδρον σαπρὸν καρποὺς καλοὺς ποιεῖν. 19 πᾶν δένδρον μὴ ποιοῦν καρπὸν καλὸν ἐκκόπτεται καὶ εἰς πῦρ βάλλεται. 20 ἄρα γε ἀπὸ τῶν καρπῶν αὐτῶν ἐπιγνώσεσθε αὐτούς.
I Never Knew You
(Lk 13.25‑27)21 Οὐ πᾶς ὁ λέγων μοι, Κύριε κύριε, εἰσελεύσεται εἰς τὴν βασιλείαν τῶν οὐρανῶν, ἀλλ᾽ ὁ ποιῶν τὸ θέλημα τοῦ πατρός μου τοῦ ἐν τοῖς οὐρανοῖς. 22 πολλοὶ ἐροῦσίν μοι ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ, Κύριε κύριε, οὐ τῷ σῷ ὀνόματι ἐπροφητεύσαμεν, καὶ τῷ σῷ ὀνόματι δαιμόνια ἐξεβάλομεν, καὶ τῷ σῷ ὀνόματι δυνάμεις πολλὰς ἐποιήσαμεν; 23 καὶ τότε ὁμολογήσω αὐτοῖς ὅτι Οὐδέποτε ἔγνων ὑμᾶς· ἀποχωρεῖτε ἀπ᾽ ἐμοῦ οἱ ἐργαζόμενοι τὴν ἀνομίαν.
The Two Foundations
(Lk 6.47‑49)24 Πᾶς οὖν ὅστις ἀκούει μου τοὺς λόγους τούτους καὶ ποιεῖ αὐτούς, ὁμοιωθήσεται ἀνδρὶ φρονίμῳ, ὅστις ᾠκοδόμησεν αὐτοῦ τὴν οἰκίαν ἐπὶ τὴν πέτραν· 25 καὶ κατέβη ἡ βροχὴ καὶ ἦλθον οἱ ποταμοὶ καὶ ἔπνευσαν οἱ ἄνεμοι καὶ προσέπεσαν τῇ οἰκίᾳ ἐκείνῃ, καὶ οὐκ ἔπεσεν, τεθεμελίωτο γὰρ ἐπὶ τὴν πέτραν. 26 καὶ πᾶς ὁ ἀκούων μου τοὺς λόγους τούτους καὶ μὴ ποιῶν αὐτοὺς ὁμοιωθήσεται ἀνδρὶ μωρῷ, ὅστις ᾠκοδόμησεν αὐτοῦ τὴν οἰκίαν ἐπὶ τὴν ἄμμον· 27 καὶ κατέβη ἡ βροχὴ καὶ ἦλθον οἱ ποταμοὶ καὶ ἔπνευσαν οἱ ἄνεμοι καὶ προσέκοψαν τῇ οἰκίᾳ ἐκείνῃ, καὶ ἔπεσεν καὶ ἦν ἡ πτῶσις αὐτῆς μεγάλη.
28 Καὶ ἐγένετο ὅτε ἐτέλεσεν ὁ Ἰησοῦς τοὺς λόγους τούτους, ἐξεπλήσσοντο οἱ ὄχλοι ἐπὶ τῇ διδαχῇ αὐτοῦ· 29 ἦν γὰρ διδάσκων αὐτοὺς ὡς ἐξουσίαν ἔχων καὶ οὐχ ὡς οἱ γραμματεῖς αὐτῶν.
1 Mos gikoni, aboλà mos t’ jeni gikuem.
2 Se psè me at giỳg, ci t’ gikoni, keni per t’ u gikuem: e me at mass, ci keni matun, keni per t’ u matun ju.
3 E psè ti po kciỳr tescen n’ syy t’ vλaut tyt: e nuk po sceff traan n’ syy tânne?
4 O si i thue vλaut tyt: Lêê, ci une ta zièrri tescen prei synit tyt: e cè âsct trau n’ syy tân?
5 Ipokrit, ziirr perpara traan prei synit tyt, e athèr kee me paamun me zièrr tescen prei synit vλaut tyt.
6 Mos epni scêitin ciènëvet: e mos cittni i giit tuja perpara thiivet, psè mos t’ ciλòn me sckeλ atò me kâm t’ vet, e meu kthye, e me zoptue ju.
7 Lypni, e kaa me ju dhanun: Kerkoni, e keni me gièt: trakuλòni, e kaa meu cilun juve.
8 Psè gith‐kusc lyp, merr: e kusc kerkòn, gieen: e atii ci trakuλòn kaa meu cilun.
9 E i zil âsct ai nièri nner ju, ci i biri i tii ti lyp buk, e do t’ i ep atii guur?
10 E n’ i lypet pesck, a do t’ i ep atii giàrpen?
11 Se ju praa, tui ken t’ kccii, dini t’ mirat dhanun me dhan biivet tai: saa mââ fort Baba jui, ci âsct n’ cièλ, kaa me dhan t’ mirat atyne, ci ja lypin?
12 T’ githat praa, ci doni t’ ja u bâin juve nièrԑt, edhè ju t’ ja bâni atyne. Psè n’ ktè âsct lìgia, e profetet.
13 Hîîni per der t’ ngusct: psè e hapet âsct dera, e giân âsct ruga, ci ciòn n’ t’ bièrrunit; e sciùm jan atà, ci hîîn n’ per tè.
14 Saa ngusct âsct dera, e sctrenguet ruga, ci ciòn n’ jet: e pak jan atà, ci giein atè!
15 Rùjuni prei profetësc t’ rrêêscmvet, ci viin te ju t’ vèsciun si delet, e per mrênna jan ucc grabiciaar.
16 Prei frytsc tyne keni per t’ i gnofftun. A mos mlidhin rrusct prei ferrasc, o fict prei muriԑasc?
17 Ksctù gith i zili liss i mir bân pem t’ mira: e gith i zili liss i këcc bân pem t’ kccia.
18 S’ munnet lissi i mir me bââ pem t’ kccia; as lissi i këcc me bââ pem t’ mira.
19 Gith saa liss, ci s’ bân pem t’ mira, kaa meu pree, e meu cittun n’ ԑiàrm.
20 Praa prei frytsc tyne keni me i gnofftun atà.
21 Jò gith‐kusc, ci thot mue, Ԑot, Ԑot, kaa me hîî n’ reɣnii t’ cièλvet: por ai ci bân vuλnessen e Babs tem, ci âsct n’ cièλ, ai kaa me hîî n’ reɣnii t’ cieλvet.
22 Sciùm kan me m’ thanun n’ at dit: Ԑot, Ԑot, as n’ emn tân kena na profetizue, e n’ emn tân kena na zièrr dièmnit, e n’ emn tân kena na bââ sciùm mrekuλii?
23 E athèr kam me rfye atyne: Se kur s’ ju kam gnofft: largohi prei mejet, ju ci bâni t’ paa udha.
24 Gith‐kusc praa, ci gièg ktò fiàlt e mia, e bân atò, kaa me ghiââ nièrit i diiscm, ci goditti sctpiin e vet permì guur.
25 E raa sciu, e erdhne lumnat, e fryyne eernat, e u lscinene me furii kunra assai sctpii, e ajò nuk urzue: psè iscte temeλue permì guur.
26 E gith‐kusc, ci gièg ktò fiàlt e mia, e nuk i mmaa atò, kaa me ghiââ nièrit i mârr, ci goditti sctpiin e vet permì raan:
27 E raa sciu, e erdhne lumnat, e fryyne eernat, e u lsciuene me furii kunra assai sctpii, e urzue, e kiè rreenimi assai i madh.
28 E u bââ: ci massì maroi Jeԑu ktò fiàl, gìnnia u ciudìthei permì dotrinet t’ atii.
29 Psè ai msote atà sikùr ci kiscte pusctèd, e jò sikùr se Sckribet, e Fariseit e atyne.