1 quando sederis ut comedas cum principe
diligenter adtende quae posita sunt ante faciem tuam
2 et statue cultrum in gutture tuo
si tamen habes in potestate animam tuam
3 ne desideres de cibis eius in quo est panis mendacii
4 noli laborare ut diteris sed prudentiae tuae pone modum
5 ne erigas oculos tuos ad opes quas habere non potes
quia facient sibi pinnas quasi aquilae
et avolabunt in caelum
6 ne comedas cum homine invido et ne desideres cibos eius
7 quoniam in similitudinem arioli et coniectoris aestimat
quod ignorat
comede et bibe dicet tibi et mens eius non est tecum
8 cibos quos comederas evomes et perdes pulchros sermones tuos
9 in auribus insipientium ne loquaris
quia despicient doctrinam eloquii tui
10 ne adtingas terminos parvulorum
et agrum pupillorum ne introeas
11 propinquus enim eorum Fortis est
et ipse iudicabit contra te causam illorum
12 ingrediatur ad doctrinam cor tuum et aures tuae ad verba scientiae
13 noli subtrahere a puero disciplinam
si enim percusseris eum virga non morietur
14 tu virga percuties eum
et animam eius de inferno liberabis
15 fili mi si sapiens fuerit animus tuus gaudebit tecum cor meum
16 et exultabunt renes mei cum locuta fuerint rectum labia tua
17 non aemuletur cor tuum peccatores
sed in timore Domini esto tota die
18 quia habebis spem in novissimo et praestolatio tua non auferetur
19 audi fili mi et esto sapiens
et dirige in via animum tuum
20 noli esse in conviviis potatorum
nec in comesationibus eorum qui carnes ad vescendum conferunt
21 quia vacantes potibus et dantes symbola consumentur
et vestietur pannis dormitatio
22 audi patrem tuum qui genuit te
et ne contemnas cum senuerit mater tua
23 veritatem eme
et noli vendere sapientiam et doctrinam et intellegentiam
24 exultat gaudio pater iusti qui sapientem genuit laetabitur in eo
25 gaudeat pater tuus et mater tua
et exultet quae genuit te
26 praebe fili mi cor tuum mihi
et oculi tui vias meas custodiant
27 fovea enim profunda est meretrix et puteus angustus aliena
28 insidiatur in via quasi latro
et quos incautos viderit interficit
29 cui vae cuius patri vae cui rixae cui foveae
cui sine causa vulnera cui suffusio oculorum
30 nonne his qui morantur in vino
et student calicibus epotandis
31 ne intuearis vinum quando flavescit
cum splenduerit in vitro color eius
ingreditur blande
32 sed in novissimo mordebit ut coluber
et sicut regulus venena diffundet
33 oculi tui videbunt extraneas
et cor tuum loquetur perversa
34 et eris sicut dormiens in medio mari
et quasi sopitus gubernator amisso clavo
35 et dices verberaverunt me sed non dolui
traxerunt me et ego non sensi
quando evigilabo et rursum vina repperiam
1 ἐὰν καθίσῃς δειπνεῖν ἐπὶ τραπέζης δυναστῶν,
νοητῶς νόει τὰ παρατιθέμενά σοι
2 καὶ ἐπίβαλλε τὴν χεῖρά σου
εἰδὼς ὅτι τοιαῦτά σε δεῖ παρασκευάσαι·
3 εἰ δὲ ἀπληστότερος εἶ, μὴ ἐπιθύμει τῶν ἐδεσμάτων αὐτοῦ,
ταῦτα γὰρ ἔχεται ζωῆς ψευδοῦς.
4 μὴ παρεκτείνου πένης ὢν πλουσίῳ,
τῇ δὲ σῇ ἐννοίᾳ ἀπόσχου·
5 ἐὰν ἐπιστήσῃς τὸ σὸν ὄμμα πρὸς αὐτόν, οὐδαμοῦ φανεῖται,
κατεσκεύασται γὰρ αὐτῷ πτέρυγες ὥσπερ ἀετοῦ,
καὶ ὑποστρέφει εἰς τὸν οἶκον τοῦ προεστηκότος αὐτοῦ.
6 μὴ συνδείπνει ἀνδρὶ βασκάνῳ
μηδὲ ἐπιθύμει τῶν βρωμάτων αὐτοῦ·
7 ὃν τρόπον γὰρ εἴ τις καταπίοι τρίχα,
οὕτως ἐσθίει καὶ πίνει.
8 μηδὲ πρὸς σὲ εἰσαγάγῃς αὐτὸν καὶ φάγῃς τὸν ψωμόν σου μετ᾽ αὐτοῦ·
ἐξεμέσει γὰρ αὐτὸν καὶ λυμανεῖται τοὺς λόγους σου τοὺς καλούς.
9 εἰς ὦτα ἄφρονος μηδὲν λέγε,
μήποτε μυκτηρίσῃ τοὺς συνετοὺς λόγους σου.
10 μὴ μεταθῇς ὅρια αἰώνια,
εἰς δὲ κτῆμα ὀρφανῶν μὴ εἰσέλθῃς·
11 ὁ γὰρ λυτρούμενος αὐτοὺς κύριος κραταιός ἐστιν
καὶ κρινεῖ τὴν κρίσιν αὐτῶν μετὰ σοῦ.
12 δὸς εἰς παιδείαν τὴν καρδίαν σου,
τὰ δὲ ὦτά σου ἑτοίμασον λόγοις αἰσθήσεως.
13 μὴ ἀπόσχῃ νήπιον παιδεύειν,
ὅτι ἐὰν πατάξῃς αὐτὸν ῥάβδῳ, οὐ μὴ ἀποθάνῃ·
14 σὺ μὲν γὰρ πατάξεις αὐτὸν ῥάβδῳ,
τὴν δὲ ψυχὴν αὐτοῦ ἐκ θανάτου ῥύσῃ.
15 υἱέ, ἐὰν σοφὴ γένηταί σου ἡ καρδία,
εὐφρανεῖς καὶ τὴν ἐμὴν καρδίαν,
16 καὶ ἐνδιατρίψει λόγοις τὰ σὰ χείλη
πρὸς τὰ ἐμὰ χείλη, ἐὰν ὀρθὰ ὦσιν.
17 μὴ ζηλούτω ἡ καρδία σου ἁμαρτωλούς,
ἀλλὰ ἐν φόβῳ κυρίου ἴσθι ὅλην τὴν ἡμέραν·
18 ἐὰν γὰρ τηρήσῃς αὐτά, ἔσται σοι ἔκγονα,
ἡ δὲ ἐλπίς σου οὐκ ἀποστήσεται.
19 ἄκουε, υἱέ, καὶ σοφὸς γίνου
καὶ κατεύθυνε ἐννοίας σῆς καρδίας·
20 μὴ ἴσθι οἰνοπότης
μηδὲ ἐκτείνου συμβολαῖς κρεῶν τε ἀγορασμοῖς·
21 πᾶς γὰρ μέθυσος καὶ πορνοκόπος πτωχεύσει,
καὶ ἐνδύσεται διερρηγμένα καὶ ῥακώδη πᾶς ὑπνώδης.
22 ἄκουε, υἱέ, πατρὸς τοῦ γεννήσαντός σε
καὶ μὴ καταφρόνει ὅτι γεγήρακέν σου ἡ μήτηρ.
24 καλῶς ἐκτρέφει πατὴρ δίκαιος,
ἐπὶ δὲ υἱῷ σοφῷ εὐφραίνεται ἡ ψυχὴ αὐτοῦ·
25 εὐφραινέσθω ὁ πατὴρ καὶ ἡ μήτηρ ἐπὶ σοί,
καὶ χαιρέτω ἡ τεκοῦσά σε.
26 δός μοι, υἱέ, σὴν καρδίαν,
οἱ δὲ σοὶ ὀφθαλμοὶ ἐμὰς ὁδοὺς τηρείτωσαν·
27 πίθος γὰρ τετρημένος ἐστὶν ἀλλότριος οἶκος,
καὶ φρέαρ στενὸν ἀλλότριον·
28 οὗτος γὰρ συντόμως ἀπολεῖται,
καὶ πᾶς παράνομος ἀναλωθήσεται.
29 τίνι οὐαί; τίνι θόρυβος; τίνι κρίσις;
τίνι ἀηδίαι καὶ λέσχαι;
τίνι συντρίμματα διὰ κενῆς;
τίνος πέλιοι οἱ ὀφθαλμοί;
30 οὐ τῶν ἐγχρονιζόντων ἐν οἴνοις;
οὐ τῶν ἰχνευόντων ποῦ πότοι γίνονται;
31 μὴ μεθύσκεσθε οἴνῳ, ἀλλὰ ὁμιλεῖτε ἀνθρώποις δικαίοις
καὶ ὁμιλεῖτε ἐν περιπάτοις·
ἐὰν γὰρ εἰς τὰς φιάλας καὶ τὰ ποτήρια δῷς τοὺς ὀφθαλμούς σου,
ὕστερον περιπατήσεις γυμνότερος ὑπέρου,
32 τὸ δὲ ἔσχατον ὥσπερ ὑπὸ ὄφεως πεπληγὼς ἐκτείνεται
καὶ ὥσπερ ὑπὸ κεράστου διαχεῖται αὐτῷ ὁ ἰός.
33 οἱ ὀφθαλμοί σου ὅταν ἴδωσιν ἀλλοτρίαν,
τὸ στόμα σου τότε λαλήσει σκολιά,
34 καὶ κατακείσῃ ὥσπερ ἐν καρδίᾳ θαλάσσης
καὶ ὥσπερ κυβερνήτης ἐν πολλῷ κλύδωνι·
35 ἐρεῖς δέ Τύπτουσίν με, καὶ οὐκ ἐπόνεσα,
καὶ ἐνέπαιξάν μοι, ἐγὼ δὲ οὐκ ᾔδειν·
πότε ὄρθρος ἔσται, ἵνα ἐλθὼν ζητήσω μεθ᾽ ὧν συνελεύσομαι;