1 Nabuchodonosor rex fecit statuam auream
altitudine cubitorum sexaginta
latitudine cubitorum sex
et statuit eam in campo Duram provinciae Babylonis
2 itaque Nabuchodonosor rex misit
ad congregandos satrapas magistratus et iudices
duces et tyrannos et praefectos omnesque principes regionum
ut convenirent ad dedicationem statuae
quam erexerat Nabuchodonosor rex
3 tunc congregati sunt satrapae magistratus et iudices
duces et tyranni et optimates qui erant in potestatibus constituti
et universi principes regionum
ut convenirent ad dedicationem statuae
quam erexerat Nabuchodonosor rex
stabant autem in conspectu statuae
quam posuerat Nabuchodonosor
4 et praeco clamabat valenter
vobis dicitur populis tribubus et linguis
5 in hora qua audieritis sonitum tubae et fistulae et citharae
sambucae et psalterii et symphoniae et universi generis musicorum
cadentes adorate statuam auream
quam constituit Nabuchodonosor rex
6 si quis autem non prostratus adoraverit
eadem hora mittetur in fornacem ignis ardentis
7 post haec igitur
statim ut audierunt omnes populi sonitum tubae fistulae et citharae
sambucae et psalterii et symphoniae et omnis generis musicorum
cadentes omnes populi et tribus et linguae
adoraverunt statuam auream
quam constituerat Nabuchodonosor rex
8 statimque et in ipso tempore
accedentes viri chaldei accusaverunt Iudaeos
9 dixeruntque Nabuchodonosor regi rex in aeternum vive
10 tu rex posuisti decretum
ut omnis homo qui audierit sonitum tubae fistulae et citharae
sambucae et psalterii et symphoniae et universi generis musicorum
prosternat se et adoret statuam auream
11 si quis autem non procidens adoraverit
mittatur in fornacem ignis ardentem
12 sunt ergo viri iudaei
quos constituisti super opera regionis Babyloniae
Sedrac Misac et Abdenago
viri isti contempserunt rex decretum tuum
deos tuos non colunt et statuam auream quam erexisti non adorant
13 tunc Nabuchodonosor in furore et in ira praecepit
ut adducerent Sedrac Misac et Abdenago
qui confestim adducti sunt in conspectu regis
14 pronuntiansque Nabuchodonosor rex ait eis
verene Sedrac Misac et Abdenago
deos meos non colitis
et statuam auream quam constitui non adoratis
15 nunc ergo si estis parati
quacumque hora audieritis sonitum tubae fistulae
citharae
sambucae psalterii et symphoniae
omnisque generis musicorum
prosternite vos et adorate statuam quam feci
quod si non adoraveritis
eadem hora mittemini in fornacem ignis ardentem
et quis est Deus qui eripiat vos de manu mea
16 respondentes Sedrac Misac et Abdenago
dixerunt regi Nabuchodonosor
non oportet nos de hac re respondere tibi
17 ecce enim Deus noster quem colimus
potest eripere nos de camino ignis ardentis
et de manibus tuis rex liberare
18 quod si noluerit notum tibi sit rex
quia deos tuos non colimus
et statuam auream quam erexisti non adoramus
19 tunc Nabuchodonosor repletus est furore
et aspectus faciei illius inmutatus est
super Sedrac Misac et Abdenago
et praecepit ut succenderetur fornax
septuplum quam succendi consuerat
20 et viris fortissimis de exercitu suo iussit
ut ligatis pedibus Sedrac Misac et Abdenago
mitterent eos in fornacem ignis ardentem
21 et confestim viri illi vincti
cum bracis suis et tiaris et calciamentis et vestibus
missi sunt in medium fornacis ignis ardentis
22 nam iussio regis urguebat fornax autem succensa erat nimis
porro viros illos qui miserant Sedrac Misac et Abdenago
interfecit flamma ignis
23 viri autem hii id est tres Sedrac Misac et
Abdenago
ceciderunt in medio camini ignis ardentis conligati
quae sequuntur in hebraicis voluminibus non repperi
24 ÷ et ambulabant in medio flammae
÷ laudantes Deum et benedicentes Domino
25 ÷ stans autem Azarias oravit sic
÷ aperiensque os suum in medio ignis ait
26 ÷ benedictus es Domine Deus patrum nostrorum
÷ et laudabilis et gloriosum nomen tuum in saecula
27 ÷ quia iustus es in omnibus quae fecisti nobis
÷ et universa opera tua vera et viae tuae rectae
÷ et omnia iudicia tua vera
28 ÷ iudicia enim vera fecisti iuxta omnia quae induxisti super nos
÷ et super civitatem sanctam patrum nostrorum Hierusalem
÷ quia in veritate et in iudicio induxisti omnia haec
÷ propter peccata nostra
29 ÷ peccavimus enim et inique egimus
÷ recedentes a te et deliquimus in omnibus
30 ÷ et praecepta tua non audivimus nec observavimus
÷ nec fecimus sicut praeceperas nobis ut bene nobis esset
31 ÷ omnia ergo quae induxisti super nos
÷ et universa quae fecisti nobis vero iudicio fecisti
32 ÷ et tradidisti nos in manibus inimicorum iniquorum
÷ et pessimorum praevaricatorumque
÷ et regi iniusto et pessimo ultra omnem terram
33 ÷ et nunc non possumus aperire os
÷ confusio et obprobrium facti sumus servis tuis et his qui colebant te
34 ÷ ne quaesumus tradas nos in perpetuum propter nomen tuum
÷ et ne dissipes testamentum tuum
35 ÷ neque auferas misericordiam tuam a nobis
÷ propter Abraham dilectum tuum
÷ et Isaac servum tuum et Israhel sanctum tuum
36 ÷ quibus locutus es pollicens
÷ quod multiplicares semen eorum sicut stellas caeli
÷ et sicut harenam quae est in litore maris
37 ÷ quia Domine inminuti sumus plus quam omnes gentes
÷ sumusque humiles in universa terra hodie propter peccata nostra
38 ÷ et non est in tempore hoc princeps et propheta et dux
÷ neque holocaustum neque sacrificium
÷ neque oblatio neque incensum
÷ neque locus primitiarum coram te
39 ÷ ut possimus invenire misericordiam
÷ sed in anima contrita et spiritu humilitatis
÷ suscipiamur
40 sicut in holocaustum arietum et taurorum
÷ et sicut in milibus agnorum pinguium
÷ sic fiat sacrificium nostrum in conspectu tuo hodie ut placeat tibi
÷
÷ quoniam non est confusio confidentibus in te
41 ÷ et nunc sequimur in toto corde et timemus te
÷ et quaerimus faciem tuam
42 ne confundas nos
÷ sed fac nobiscum iuxta mansuetudinem tuam
÷ et secundum multitudinem misericordiae tuae
43 ÷ et erue nos in mirabilibus tuis
÷ et da gloriam nomini tuo Domine
44 ÷ et confundantur omnes qui ostendunt servis tuis mala
÷ confundantur in omni potentia et robur eorum conteratur
45 ÷ sciant quia tu Dominus Deus
solus
÷ et gloriosus super orbem terrarum
46 ÷ et non cessabant qui inmiserant eos ministri
regis
÷ succendere fornacem naptha et stuppa et pice et malleolis
47 ÷ et effundebatur flamma super fornacem cubitis quadraginta novem
48 ÷ et erupit et incendit quos repperit iuxta fornacem de Chaldeis
49 ÷ angelus autem descendit cum Azaria et sociis eius
in fornacem
÷ et excussit flammam ignis de fornace
50 ÷ et fecit medium fornacis quasi ventum roris flantem
÷ et non tetigit eos omnino ignis
÷ neque contristavit nec quicquam molestiae intulit
51 ÷ tunc tres quasi ex uno ore laudabant et glorificabant
÷ et benedicebant Deo in fornace dicentes
52 ÷ benedictus es Domine Deus patrum nostrorum
÷ et laudabilis et superexaltatus in saecula
÷ et benedictum nomen gloriae tuae sanctum
÷ et laudabile et superexaltatum in omnibus saeculis
53 ÷ benedictus es in templo sancto gloriae tuae
÷ et superlaudabilis et supergloriosus in saecula
54 ÷ benedictus es in throno regni tui
÷ et superlaudabilis et superexaltatus in saecula
55 ÷ benedictus es qui intueris abyssos et sedes super cherubin
÷ et laudabilis et superexaltatus in saecula
56 ÷ benedictus es in firmamento caeli
÷ et laudabilis et gloriosus in saecula
57 ÷ benedicite omnia opera Domini Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
58 ÷ benedicite angeli Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
59 ÷ benedicite caeli Domino laudate et superexaltate eum in saecula
60 ÷ benedicite aquae omnes quae super caelos sunt Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
61 ÷ benedicite omnes virtutes Domini Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
62 ÷ benedicite sol et luna Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
63 ÷ benedicite stellae caeli Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
64 ÷ benedicite omnis imber et ros Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
65 ÷ benedicite omnis spiritus Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
66 ÷ benedicite ignis et aestus Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
67 ÷ benedicite frigus et aestus Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
68 ÷ benedicite rores et pruina Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
69 ÷ benedicite gelu et frigus Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
70 ÷ benedicite glacies et nives Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
71 ÷ benedicite noctes et dies Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
72 ÷ benedicite lux et tenebrae Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
73 ÷ benedicite fulgura et nubes Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
74 ÷ benedicat terra Dominum
÷ laudet et superexaltet eum in saecula
75 ÷ benedicite montes et colles Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
76 ÷ benedicite universa germinantia in terra Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
77 ÷ benedicite fontes Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
78 ÷ benedicite maria et flumina Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
79 ÷ benedicite cete et omnia quae moventur in aquis
Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
80 ÷ benedicite omnes volucres caeli Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
81 ÷ benedicite omnes bestiae et pecora Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
82 ÷ benedicite filii hominum Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
83 ÷ benedic Israhel Domino
÷ laudate et superexaltate eum in
saecula
84 ÷ benedicite sacerdotes Domini Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
85 ÷ benedicite servi Domini Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
86 ÷ benedicite spiritus et animae iustorum Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
87 ÷ benedicite sancti et humiles corde Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
88 ÷ benedicite Anania Azaria et
Misahel Domino
÷ laudate et superexaltate eum in saecula
÷ quia eruit nos de inferno et salvos fecit de manu mortis
÷ et liberavit de medio ardentis flammae
÷ et de medio ignis eruit nos
89 ÷ confitemini Domino quoniam bonus
÷ quoniam in saeculum misericordia eius
90 ÷ benedicite omnes religiosi Domino Deo deorum
÷ laudate et confitemini
÷ quia in omnia saecula misericordia eius
hucusque non habetur in hebraeo et quae posuimus de theodotionis editione translata sunt
91 tunc Nabuchodonosor rex obstipuit
et surrexit propere et ait optimatibus suis
nonne tres viros misimus in medio ignis conpeditos
qui respondentes dixerunt regi vere rex
92 respondit et ait
ecce ego video viros quattuor solutos
et ambulantes in medio ignis et nihil corruptionis in eis est
et species quarti similis filio Dei
93 tunc accessit Nabuchodonosor ad ostium fornacis ignis ardentis et ait
Sedrac Misac et Abdenago servi Dei excelsi egredimini et venite
statimque egressi sunt Sedrac Misac et Abdenago de medio ignis
94 et congregati satrapae magistratus et iudices et potentes
regis
contemplabantur viros illos
quoniam nihil potestatis habuisset ignis in corporibus eorum
et capillus capitis eorum non esset adustus
et sarabara eorum
non fuissent inmutata
et odor ignis non transisset per eos
95 et erumpens Nabuchodonosor ait
benedictus Deus eorum Sedrac videlicet Misac et Abdenago
qui misit angelum suum et eruit servos suos
quia crediderunt in eo
et verbum regis inmutaverunt
et tradiderunt corpora sua ne servirent
et ne adorarent omnem deum excepto Deo suo
96 a me ergo positum est hoc decretum
ut omnis populus et tribus et lingua
quaecumque locuta fuerit blasphemiam
contra Deum Sedrac Misac et Abdenago
dispereat et domus eius vastetur
neque enim est Deus alius qui possit ita salvare
97 tunc rex promovit Sedrac Misac et Abdenago in provincia Babylonis
98 Nabuchodonosor rex omnibus populis gentibus et linguis
quae habitant in universa terra pax vobis multiplicetur
99 signa et mirabilia fecit apud me Deus excelsus
placuit ergo mihi praedicare
100 signa eius quia magna sunt
et mirabilia eius quia fortia et regnum eius regnum sempiternum
et potestas eius in generatione et generationem
1 Ἔτους ὀκτωκαιδεκάτου Ναβουχοδονοσορ βασιλεὺς διοικῶν πόλεις καὶ χώρας καὶ πάντας τοὺς κατοικοῦντας ἐπὶ τῆς γῆς ἀπὸ Ινδικῆς ἕως Αἰθιοπίας ἐποίησεν εἰκόνα χρυσῆν, τὸ ὕψος αὐτῆς πηχῶν ἑξήκοντα καὶ τὸ πλάτος αὐτῆς πηχῶν ἕξ, καὶ ἔστησεν αὐτὴν ἐν πεδίῳ τοῦ περιβόλου χώρας Βαβυλωνίας. 2 καὶ Ναβουχοδονοσορ βασιλεὺς βασιλέων καὶ κυριεύων τῆς οἰκουμένης ὅλης ἀπέστειλεν ἐπισυναγαγεῖν πάντα τὰ ἔθνη καὶ φυλὰς καὶ γλώσσας, σατράπας, στρατηγούς, τοπάρχας καὶ ὑπάτους, διοικητὰς καὶ τοὺς ἐπ᾽ ἐξουσιῶν κατὰ χώραν καὶ πάντας τοὺς κατὰ τὴν οἰκουμένην ἐλθεῖν εἰς τὸν ἐγκαινισμὸν τῆς εἰκόνος τῆς χρυσῆς, ἣν ἔστησε Ναβουχοδονοσορ ὁ βασιλεύς· 3 καὶ ἔστησαν οἱ προγεγραμμένοι κατέναντι τῆς εἰκόνος. 4 καὶ ὁ κῆρυξ ἐκήρυξε τοῖς ὄχλοις Ὑμῖν παραγγέλλεται, ἔθνη καὶ χῶραι, λαοὶ καὶ γλῶσσαι· 5 ὅταν ἀκούσητε τῆς φωνῆς τῆς σάλπιγγος, σύριγγος καὶ κιθάρας, σαμβύκης καὶ ψαλτηρίου, συμφωνίας καὶ παντὸς γένους μουσικῶν, πεσόντες προσκυνήσατε τῇ εἰκόνι τῇ χρυσῇ, ἣν ἔστησε Ναβουχοδονοσορ βασιλεύς· 6 καὶ πᾶς, ὃς ἂν μὴ πεσὼν προσκυνήσῃ, ἐμβαλοῦσιν αὐτὸν εἰς τὴν κάμινον τοῦ πυρὸς τὴν καιομένην. 7 καὶ ἐν τῷ καιρῷ ἐκείνῳ, ὅτε ἤκουσαν πάντα τὰ ἔθνη τῆς φωνῆς τῆς σάλπιγγος καὶ παντὸς ἤχου μουσικῶν, πίπτοντα πάντα τὰ ἔθνη, φυλαὶ καὶ γλῶσσαι προσεκύνησαν τῇ εἰκόνι τῇ χρυσῇ, ἣν ἔστησε Ναβουχοδονοσορ, κατέναντι τούτου. 8 ἐν ἐκείνῳ τῷ καιρῷ προσελθόντες ἄνδρες Χαλδαῖοι διέβαλον τοὺς Ιουδαίους 9 καὶ ὑπολαβόντες εἶπον Κύριε βασιλεῦ, εἰς τὸν αἰῶνα ζῆθι· 10 σύ, βασιλεῦ, προσέταξας καὶ ἔκρινας, ἵνα πᾶς ἄνθρωπος, ὃς ἂν ἀκούσῃ τῆς φωνῆς τῆς σάλπιγγος καὶ παντὸς ἤχου μουσικῶν, πεσὼν προσκυνήσῃ τῇ εἰκόνι τῇ χρυσῇ, 11 καὶ ὃς ἂν μὴ πεσὼν προσκυνήσῃ, ἐμβληθήσεται εἰς τὴν κάμινον τοῦ πυρὸς τὴν καιομένην· 12 εἰσὶ δέ τινες ἄνδρες Ιουδαῖοι, οὓς κατέστησας ἐπὶ τῆς χώρας τῆς Βαβυλωνίας, Σεδραχ, Μισαχ, Αβδεναγω, οἱ ἄνθρωποι ἐκεῖνοι οὐκ ἐφοβήθησάν σου τὴν ἐντολὴν καὶ τῷ εἰδώλῳ σου οὐκ ἐλάτρευσαν καὶ τῇ εἰκόνι σου τῇ χρυσῇ, ᾗ ἔστησας, οὐ προσεκύνησαν. 13 τότε Ναβουχοδονοσορ θυμωθεὶς ὀργῇ προσέταξεν ἀγαγεῖν τὸν Σεδραχ, Μισαχ, Αβδεναγω· τότε οἱ ἄνθρωποι ἤχθησαν πρὸς τὸν βασιλέα. 14 οὓς καὶ συνιδὼν Ναβουχοδονοσορ ὁ βασιλεὺς εἶπεν αὐτοῖς Διὰ τί, Σεδραχ, Μισαχ, Αβδεναγω, τοῖς θεοῖς μου οὐ λατρεύετε καὶ τῇ εἰκόνι τῇ χρυσῇ, ἣν ἔστησα, οὐ προσκυνεῖτε; 15 καὶ νῦν εἰ μὲν ἔχετε ἑτοίμως ἅμα τῷ ἀκοῦσαι τῆς σάλπιγγος καὶ παντὸς ἤχου μουσικῶν πεσόντες προσκυνῆσαι τῇ εἰκόνι τῇ χρυσῇ, ᾗ ἔστησα· εἰ δὲ μή γε, γινώσκετε ὅτι μὴ προσκυνησάντων ὑμῶν αὐθωρὶ ἐμβληθήσεσθε εἰς τὴν κάμινον τοῦ πυρὸς τὴν καιομένην· καὶ ποῖος θεὸς ἐξελεῖται ὑμᾶς ἐκ τῶν χειρῶν μου; 16 ἀποκριθέντες δὲ Σεδραχ, Μισαχ, Αβδεναγω εἶπαν τῷ βασιλεῖ Ναβουχοδονοσορ Βασιλεῦ, οὐ χρείαν ἔχομεν ἡμεῖς ἐπὶ τῇ ἐπιταγῇ ταύτῃ ἀποκριθῆναί σοι· 17 ἔστι γὰρ θεὸς ἐν οὐρανοῖς εἷς κύριος ἡμῶν, ὃν φοβούμεθα, ὅς ἐστι δυνατὸς ἐξελέσθαι ἡμᾶς ἐκ τῆς καμίνου τοῦ πυρός, καὶ ἐκ τῶν χειρῶν σου, βασιλεῦ, ἐξελεῖται ἡμᾶς· 18 καὶ τότε φανερόν σοι ἔσται, ὅτι οὔτε τῷ εἰδώλῳ σου λατρεύομεν οὔτε τῇ εἰκόνι σου τῇ χρυσῇ, ἣν ἔστησας, προσκυνοῦμεν. 19 τότε Ναβουχοδονοσορ ἐπλήσθη θυμοῦ, καὶ ἡ μορφὴ τοῦ προσώπου αὐτοῦ ἠλλοιώθη, καὶ ἐπέταξε καῆναι τὴν κάμινον ἑπταπλασίως παρ᾽ ὃ ἔδει αὐτὴν καῆναι· 20 καὶ ἄνδρας ἰσχυροτάτους τῶν ἐν τῇ δυνάμει ἐπέταξε συμποδίσαντας τὸν Σεδραχ, Μισαχ, Αβδεναγω ἐμβαλεῖν εἰς τὴν κάμινον τοῦ πυρὸς τὴν καιομένην. 21 τότε οἱ ἄνδρες ἐκεῖνοι συνεποδίσθησαν ἔχοντες τὰ ὑποδήματα αὐτῶν καὶ τὰς τιάρας αὐτῶν ἐπὶ τῶν κεφαλῶν αὐτῶν σὺν τῷ ἱματισμῷ αὐτῶν καὶ ἐβλήθησαν εἰς τὴν κάμινον. 22 ἐπειδὴ τὸ πρόσταγμα τοῦ βασιλέως ἤπειγεν καὶ ἡ κάμινος ἐξεκαύθη ὑπὲρ τὸ πρότερον ἑπταπλασίως, καὶ οἱ ἄνδρες οἱ προχειρισθέντες συμποδίσαντες αὐτοὺς καὶ προσαγαγόντες τῇ καμίνῳ ἐνεβάλοσαν εἰς αὐτήν. 23 τοὺς μὲν οὖν ἄνδρας τοὺς συμποδίσαντας τοὺς περὶ τὸν Αζαριαν ἐξελθοῦσα ἡ φλὸξ ἐκ τῆς καμίνου ἐνεπύρισε καὶ ἀπέκτεινεν, αὐτοὶ δὲ συνετηρήθησαν.
24 Οὕτως οὖν προσηύξατο Ανανιας καὶ Αζαριας καὶ Μισαηλ καὶ ὕμνησαν τῷ κυρίῳ, ὅτε αὐτοὺς ὁ βασιλεὺς προσέταξεν ἐμβληθῆναι εἰς τὴν κάμινον. 25 στὰς δὲ Αζαριας προσηύξατο οὕτως καὶ ἀνοίξας τὸ στόμα αὐτοῦ ἐξωμολογεῖτο τῷ κυρίῳ ἅμα τοῖς συνεταίροις αὐτοῦ ἐν μέσῳ τῷ πυρὶ ὑποκαιομένης τῆς καμίνου ὑπὸ τῶν Χαλδαίων σφόδρα καὶ εἶπαν
26 Εὐλογητὸς εἶ, κύριε ὁ θεὸς τῶν πατέρων ἡμῶν,
καὶ αἰνετὸν καὶ δεδοξασμένον τὸ ὄνομά σου εἰς τοὺς αἰῶνας,
27 ὅτι δίκαιος εἶ ἐπὶ πᾶσιν, οἷς ἐποίησας ἡμῖν,
καὶ πάντα τὰ ἔργα σου ἀληθινά, καὶ αἱ ὁδοί σου εὐθεῖαι,
καὶ πᾶσαι αἱ κρίσεις σου ἀληθιναί,
28 καὶ κρίματα ἀληθείας ἐποίησας
κατὰ πάντα, ἃ ἐπήγαγες ἡμῖν
καὶ ἐπὶ τὴν πόλιν σου τὴν ἁγίαν τὴν τῶν πατέρων ἡμῶν Ιερουσαλημ,
διότι ἐν ἀληθείᾳ καὶ κρίσει ἐποίησας πάντα ταῦτα διὰ τὰς ἁμαρτίας ἡμῶν.
29 ὅτι ἡμάρτομεν ἐν πᾶσι καὶ ἠνομήσαμεν ἀποστῆναι ἀπὸ σοῦ
καὶ ἐξημάρτομεν ἐν πᾶσι καὶ τῶν ἐντολῶν τοῦ νόμου σου οὐχ ὑπηκούσαμεν
30 οὐδὲ συνετηρήσαμεν οὐδὲ ἐποιήσαμεν
καθὼς ἐνετείλω ἡμῖν, ἵνα εὖ ἡμῖν γένηται.
31 καὶ νῦν πάντα, ὅσα ἡμῖν ἐπήγαγες, καὶ πάντα, ὅσα ἐποίησας ἡμῖν,
ἐν ἀληθινῇ κρίσει ἐποίησας
32 καὶ παρέδωκας ἡμᾶς εἰς χεῖρας ἐχθρῶν ἡμῶν ἀνόμων καὶ ἐχθίστων ἀποστατῶν
καὶ βασιλεῖ ἀδίκῳ καὶ πονηροτάτῳ παρὰ πᾶσαν τὴν γῆν.
33 καὶ νῦν οὐκ ἔστιν ἡμῖν ἀνοῖξαι τὸ στόμα,
αἰσχύνη καὶ ὄνειδος ἐγενήθη τοῖς δούλοις σου καὶ τοῖς σεβομένοις σε.
34 μὴ παραδῷς ἡμᾶς εἰς τέλος διὰ τὸ ὄνομά σου
καὶ μὴ διασκεδάσῃς σου τὴν διαθήκην
35 καὶ μὴ ἀποστήσῃς τὸ ἔλεός σου ἀφ᾽ ἡμῶν
διὰ Αβρααμ τὸν ἠγαπημένον ὑπὸ σοῦ
καὶ διὰ Ισαακ τὸν δοῦλόν σου
καὶ Ισραηλ τὸν ἅγιόν σου,
36 ὡς ἐλάλησας πρὸς αὐτοὺς λέγων
πληθῦναι τὸ σπέρμα αὐτῶν ὡς τὰ ἄστρα τοῦ οὐρανοῦ
καὶ ὡς τὴν ἄμμον τὴν παρὰ τὸ χεῖλος τῆς θαλάσσης.
37 ὅτι, δέσποτα, ἐσμικρύνθημεν παρὰ πάντα τὰ ἔθνη
καί ἐσμεν ταπεινοὶ ἐν πάσῃ τῇ γῇ σήμερον διὰ τὰς ἁμαρτίας ἡμῶν,
38 καὶ οὐκ ἔστιν ἐν τῷ καιρῷ τούτῳ ἄρχων καὶ προφήτης οὐδὲ ἡγούμενος
οὐδὲ ὁλοκαύτωσις οὐδὲ θυσία οὐδὲ προσφορὰ οὐδὲ θυμίαμα
οὐδὲ τόπος τοῦ καρπῶσαι ἐνώπιόν σου καὶ εὑρεῖν ἔλεος·
39 ἀλλ᾽ ἐν ψυχῇ συντετριμμένῃ καὶ πνεύματι τεταπεινωμένῳ προσδεχθείημεν
ὡς ἐν ὁλοκαυτώμασι κριῶν καὶ ταύρων
καὶ ὡς ἐν μυριάσιν ἀρνῶν πιόνων·
40 οὕτω γενέσθω ἡμῶν ἡ θυσία ἐνώπιόν σου σήμερον
καὶ ἐξίλασαι ὄπισθέν σου,
ὅτι οὐκ ἔστιν αἰσχύνη τοῖς πεποιθόσιν ἐπὶ σοί,
καὶ τελείωσαι ὄπισθέν σου.
41 καὶ νῦν ἐξακολουθοῦμεν ἐν ὅλῃ καρδίᾳ καὶ φοβούμεθά σε
καὶ ζητοῦμεν τὸ πρόσωπόν σου, μὴ καταισχύνῃς ἡμᾶς,
42 ἀλλὰ ποίησον μεθ᾽ ἡμῶν κατὰ τὴν ἐπιείκειάν σου
καὶ κατὰ τὸ πλῆθος τοῦ ἐλέους σου
43 καὶ ἐξελοῦ ἡμᾶς κατὰ τὰ θαυμάσιά σου
καὶ δὸς δόξαν τῷ ὀνόματί σου, κύριε.
44 καὶ ἐντραπείησαν πάντες οἱ ἐνδεικνύμενοι τοῖς δούλοις σου κακὰ
καὶ καταισχυνθείησαν ἀπὸ πάσης δυναστείας,
καὶ ἡ ἰσχὺς αὐτῶν συντριβείη·
45 γνώτωσαν ὅτι σὺ εἶ μόνος κύριος ὁ θεὸς
καὶ ἔνδοξος ἐφ᾽ ὅλην τὴν οἰκουμένην.
46 Καὶ οὐ διέλιπον οἱ ἐμβάλλοντες αὐτοὺς ὑπηρέται τοῦ βασιλέως καίοντες τὴν κάμινον. καὶ ἡνίκα ἐνεβάλοσαν τοὺς τρεῖς εἰς ἅπαξ εἰς τὴν κάμινον, καὶ ἡ κάμινος ἦν διάπυρος κατὰ τὴν θερμασίαν αὐτῆς ἑπταπλασίως, καὶ ὅτε αὐτοὺς ἐνεβάλοσαν, οἱ μὲν ἐμβάλλοντες αὐτοὺς ἦσαν ὑπεράνω αὐτῶν, οἱ δὲ ὑπέκαιον ὑποκάτωθεν αὐτῶν νάφθαν καὶ στιππύον καὶ πίσσαν καὶ κληματίδα. 47 καὶ διεχεῖτο ἡ φλὸξ ἐπάνω τῆς καμίνου ἐπὶ πήχεις τεσσαράκοντα ἐννέα 48 καὶ διεξώδευσε καὶ ἐνεπύρισεν οὓς εὗρε περὶ τὴν κάμινον τῶν Χαλδαίων. 49 ἄγγελος δὲ κυρίου συγκατέβη ἅμα τοῖς περὶ τὸν Αζαριαν εἰς τὴν κάμινον καὶ ἐξετίναξε τὴν φλόγα τοῦ πυρὸς ἐκ τῆς καμίνου 50 καὶ ἐποίησε τὸ μέσον τῆς καμίνου ὡσεὶ πνεῦμα δρόσου διασυρίζον, καὶ οὐχ ἥψατο αὐτῶν καθόλου τὸ πῦρ καὶ οὐκ ἐλύπησε καὶ οὐ παρηνώχλησεν αὐτούς.
51 Ἀναλαβόντες δὲ οἱ τρεῖς ὡς ἐξ ἑνὸς στόματος ὕμνουν καὶ ἐδόξαζον καὶ εὐλόγουν καὶ ἐξύψουν τὸν θεὸν ἐν τῇ καμίνῳ λέγοντες
52 Εὐλογητὸς εἶ, κύριε ὁ θεὸς τῶν πατέρων ἡμῶν,
καὶ αἰνετὸς καὶ ὑπερυψούμενος εἰς τοὺς αἰῶνας,
καὶ εὐλογημένον τὸ ὄνομα τῆς δόξης σου τὸ ἅγιον
καὶ ὑπεραινετὸν καὶ ὑπερυψωμένον εἰς πάντας τοὺς αἰῶνας.
53 εὐλογημένος εἶ ἐν τῷ ναῷ τῆς ἁγίας δόξης σου
καὶ ὑπερυμνητὸς καὶ ὑπερένδοξος εἰς τοὺς αἰῶνας.
54 εὐλογητὸς εἶ ἐπὶ θρόνου τῆς βασιλείας σου
καὶ ὑμνητὸς καὶ ὑπερυψωμένος εἰς τοὺς αἰῶνας.
55 εὐλογητὸς εἶ, ὁ βλέπων ἀβύσσους καθήμενος ἐπὶ χερουβιμ,
καὶ αἰνετὸς καὶ δεδοξασμένος εἰς τοὺς αἰῶνας.
56 εὐλογητὸς εἶ ἐν τῷ στερεώματι
καὶ ὑμνητὸς καὶ δεδοξασμένος εἰς τοὺς αἰῶνας.
57 εὐλογεῖτε, πάντα τὰ ἔργα τοῦ κυρίου, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
58 εὐλογεῖτε, ἄγγελοι κυρίου, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
59 εὐλογεῖτε, οὐρανοί, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
60 εὐλογεῖτε, ὕδατα πάντα τὰ ἐπάνω τοῦ οὐρανοῦ, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
61 εὐλογεῖτε, πᾶσαι αἱ δυνάμεις κυρίου, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
62 εὐλογεῖτε, ἥλιος καὶ σελήνη, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
63 εὐλογεῖτε, ἄστρα τοῦ οὐρανοῦ, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
64 εὐλογεῖτε, πᾶς ὄμβρος καὶ δρόσος, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
65 εὐλογεῖτε, πάντα τὰ πνεύματα, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
66 εὐλογεῖτε, πῦρ καὶ καῦμα, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
67 εὐλογεῖτε, ῥῖγος καὶ ψῦχος, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
68 εὐλογεῖτε, δρόσοι καὶ νιφετοί, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
69 εὐλογεῖτε, πάγοι καὶ ψῦχος, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
70 εὐλογεῖτε, πάχναι καὶ χιόνες, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
71 εὐλογεῖτε, νύκτες καὶ ἡμέραι, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
72 εὐλογεῖτε, φῶς καὶ σκότος, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
73 εὐλογεῖτε, ἀστραπαὶ καὶ νεφέλαι, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
74 εὐλογείτω ἡ γῆ τὸν κύριον·
ὑμνείτω καὶ ὑπερυψούτω αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
75 εὐλογεῖτε, ὄρη καὶ βουνοί, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
76 εὐλογεῖτε, πάντα τὰ φυόμενα ἐπὶ τῆς γῆς, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
77 εὐλογεῖτε, αἱ πηγαί, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
78 εὐλογεῖτε, θάλασσαι καὶ ποταμοί, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
79 εὐλογεῖτε, κήτη καὶ πάντα τὰ κινούμενα ἐν τοῖς ὕδασι, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
80 εὐλογεῖτε, πάντα τὰ πετεινὰ τοῦ οὐρανοῦ, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
81 εὐλογεῖτε, τετράποδα καὶ θηρία τῆς γῆς, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
82 εὐλογεῖτε, οἱ υἱοὶ τῶν ἀνθρώπων, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
83 εὐλογεῖτε, Ισραηλ, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
84 εὐλογεῖτε, ἱερεῖς, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
85 εὐλογεῖτε, δοῦλοι, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
86 εὐλογεῖτε, πνεύματα καὶ ψυχαὶ δικαίων, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
87 εὐλογεῖτε, ὅσιοι καὶ ταπεινοὶ καρδίᾳ, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας.
88 εὐλογεῖτε, Ανανια, Αζαρια, Μισαηλ, τὸν κύριον·
ὑμνεῖτε καὶ ὑπερυψοῦτε αὐτὸν εἰς τοὺς αἰῶνας,
ὅτι ἐξείλετο ἡμᾶς ἐξ ᾅδου καὶ ἔσωσεν ἡμᾶς ἐκ χειρὸς θανάτου
καὶ ἐρρύσατο ἡμᾶς ἐκ μέσου καιομένης φλογὸς
καὶ ἐκ τοῦ πυρὸς ἐλυτρώσατο ἡμᾶς.
89 ἐξομολογεῖσθε τῷ κυρίῳ, ὅτι χρηστός,
ὅτι εἰς τὸν αἰῶνα τὸ ἔλεος αὐτοῦ.
90 εὐλογεῖτε, πάντες οἱ σεβόμενοι τὸν θεὸν τῶν θεῶν·
ὑμνεῖτε καὶ ἐξομολογεῖσθε, ὅτι εἰς τὸν αἰῶνα τὸ ἔλεος αὐτοῦ καὶ εἰς τὸν αἰῶνα τῶν αἰώνων.
91 Καὶ ἐγένετο ἐν τῷ ἀκοῦσαι τὸν βασιλέα ὑμνούντων αὐτῶν καὶ ἑστὼς ἐθεώρει αὐτοὺς ζῶντας, τότε Ναβουχοδονοσορ ὁ βασιλεὺς ἐθαύμασε καὶ ἀνέστη σπεύσας καὶ εἶπεν τοῖς φίλοις αὐτοῦ 92 Ἰδοὺ ἐγὼ ὁρῶ ἄνδρας τέσσαρας λελυμένους περιπατοῦντας ἐν τῷ πυρί, καὶ φθορὰ οὐδεμία ἐγενήθη ἐν αὐτοῖς, καὶ ἡ ὅρασις τοῦ τετάρτου ὁμοίωμα ἀγγέλου θεοῦ. 93 καὶ προσελθὼν ὁ βασιλεὺς πρὸς τὴν θύραν τῆς καμίνου τῆς καιομένης τῷ πυρὶ ἐκάλεσεν αὐτοὺς ἐξ ὀνόματος Σεδραχ, Μισαχ, Αβδεναγω οἱ παῖδες τοῦ θεοῦ τῶν θεῶν τοῦ ὑψίστου, ἐξέλθετε ἐκ τοῦ πυρός. οὕτως οὖν ἐξῆλθον οἱ ἄνδρες ἐκ μέσου τοῦ πυρός. 94 καὶ συνήχθησαν οἱ ὕπατοι, τοπάρχαι καὶ ἀρχιπατριῶται καὶ οἱ φίλοι τοῦ βασιλέως καὶ ἐθεώρουν τοὺς ἀνθρώπους ἐκείνους, ὅτι οὐχ ἥψατο τὸ πῦρ τοῦ σώματος αὐτῶν, καὶ αἱ τρίχες αὐτῶν οὐ κατεκάησαν καὶ τὰ σαράβαρα αὐτῶν οὐκ ἠλλοιώθησαν, οὐδὲ ὀσμὴ τοῦ πυρὸς ἦν ἐν αὐτοῖς. 95 ὑπολαβὼν δὲ Ναβουχοδονοσορ ὁ βασιλεὺς εἶπεν Εὐλογητὸς κύριος ὁ θεὸς τοῦ Σεδραχ, Μισαχ, Αβδεναγω, ὃς ἀπέστειλε τὸν ἄγγελον αὐτοῦ καὶ ἔσωσε τοὺς παῖδας αὐτοῦ τοὺς ἐλπίσαντας ἐπ᾽ αὐτόν, τὴν γὰρ προσταγὴν τοῦ βασιλέως ἠθέτησαν καὶ παρέδωκαν τὰ σώματα αὐτῶν εἰς ἐμπυρισμόν, ἵνα μὴ λατρεύσωσι μηδὲ προσκυνήσωσι θεῷ ἑτέρῳ ἀλλ᾽ ἢ τῷ θεῷ αὐτῶν· 96 καὶ νῦν ἐγὼ κρίνω ἵνα πᾶν ἔθνος καὶ πᾶσαι φυλαὶ καὶ πᾶσαι γλῶσσαι, ὃς ἂν βλασφημήσῃ εἰς τὸν κύριον τὸν θεὸν Σεδραχ, Μισαχ, Αβδεναγω, διαμελισθήσεται καὶ ἡ οἰκία αὐτοῦ δημευθήσεται, διότι οὐκ ἔστιν θεὸς ἕτερος ὃς δυνήσεται ἐξελέσθαι οὕτως. 97 οὕτως οὖν ὁ βασιλεὺς τῷ Σεδραχ, Μισαχ, Αβδεναγω ἐξουσίαν δοὺς ἐφ᾽ ὅλης τῆς χώρας κατέστησεν αὐτοὺς ἄρχοντας.