1 N’ at sahàt u affruene discèpuit tu Jeԑu, tui than: Zili mennòn, se âsct mââ i madhi n’ reɣnii t’ cièλvet?
2 E Jeԑu tui thirr veti gni fmii, vûûni atè n’ miedìss t’ tyne,
3 E tha: Per t’ vertèt po ju tham, n’ mos ju sièλsci, e n’ mos ju bâfsci sikursè fmiit, nuk keni me hîî n’ reɣnii t’ cièλvet.
4 Gith‐kusc praa ci t’ posctnohet sikùr ky fmii, ky âsct mââ i madhi n’ reɣnii t’ cièλvet.
5 E gith‐kusc ci t’ pret n’ emn tem gni fmii sikùr ktè, m’ pret mue.
6 E kusc t’ keet dhan sckanuλ gnenit prei kssisc t’ vòghleve, ci bessoin n’ mue, mââ mir per tè me ju ken vièrr n’ ciàf gni guur mulinit gomarit, e meu citt n’ funn t’ deetit.
7 Vai haλi dyrgnââs prei sckànuλvet. Psè nevòj âsct ci t’ viin sckànuλët: por medèt per at nièri, per fai t’ zilit vièn sckànuλi.
8 E se dora jote, o kâma jote t’ nep tyy sckanuλ: këpùt atè, e citt largh prei tejet: âsct mââ mir per tyy me hîî n’ jet me gni kâm, o me gni dor mengut, se me e pass t’ dyyjat duurt, o t’ dyyjat kâmt e me ken i cittun n’ ԑiàrm t’ paa‐sosmë.
9 E se syni yt t’ ep sckanuλ tyy, zirre atè, e citte largh prei tejet: âsct mââ mir per tyy me hîî n’ jet me gni syy, se me i pass t’ dyy syyt e me ken i cittun n’ ԑiàrm t’ gehenemit.
10 Kciỳrni t’ mos perbuԑni gnenin kssisc t’ voghle: psè une po ju tham, ci êgnit e tyne n’ cièλt sciòffin gith her fàcien e Babs tem, ci âsct n’ cièλt.
11 Psè i Biri i nièrit âsct ardhun me scelbue scka iscte ken bièrrun.
12 Si po ju duket? me pass gni nièri gni cint dele, e gnena prei assòsc me i hup: as lêê t’ nânndhètt e nânnat tièra n’ malt, e sckon per me kerkue atè, ci kaa tret?
13 E n’ ciλòft me e gièt atè: Per t’ vertèt po ju tham ci mââ fort gheԑohet permì atè se permì nânndhètt e nânnat, ci nuk patne tretun.
14 Cisctù nuk âsct vuλnessa e Babs jui, ci âsct n’ cièλt, ci t’ birret gni prei kssisc t’ voghle.
15 E vλau jyt n’ t’ pasct fye tyy, sckò, e ciertöe atè syy me syy. N’ t’ nnighiòft tyy, kee fitue vλaan tânne.
16 E n’ mos nnighiòft tyy, merr edhè me veti gni, a dyy tieer, psè n’ goi dyyvet, a tre ispatvet temeλohet gith puna.
17 E n’ mos nnighiòft atà, thui kiscs. E n’ mos nnighiòft kiscen, t’ jeet tyy sikursè gni gentil, e gni publikàn.
18 Per t’ vertèt po tham juve, gith scka, ci t’ keni lidh permî dhee, kaa me ken lidh edhè n’ cièλ: e gith scka, ci t’ keni ԑghidh permì tok, kaa me ken ԑghidh edhè n’ cièλ.
19 Prap po ju tham, se psè dyy prei jusc n’ u uidiscin permì tok, per me lyp cdo kafsc, kaa me ju dhanun atyne prei Babs tem, ci âsct n’ cièλt.
20 E ku jan dyy, o tre vet mledhun n’ emn tem, atỳ jam n’ miedìss t’ tyne.
21 Athèr u affrue Piètri atii, e i tha: Ԑot, deri saa her ci t’ m’ bâin fai mue vλau jem, kam me ja fall atii? deri sctat her?
22 Tha Jeԑu atii: Nuk t’ tham tyy deri sctat her: por deri m’ sctatdhètt her sctat here.
23 Per ktè reɣnia e cièλvet perghiââhet gni nièrit krail, ci do me bââ essàp me yԑmeciàrt e vet.
24 E si pat fiλue me scikiue essapin, i pruune gni perpara, ci kiscte borg atii dhett mii talentat.
25 E tui mos pass kâh me e pague, urdhnoi ԑotnia tii me scitt atè, e t’ sciòccien e tii, e t’ biit, e gith saa kiscte, e t’ pagùhei borgi.
26 E ai yԑmeciaar tui raa nner kâm, lutet atè tui than: M’ durò mue, e kam me t’ i laa tyy githat.
27 E ԑotnia tui pass dhimt per at yԑmeciaar, lscioi atè, e ja falli borgin.
28 E dallun prei ndyi ai yԑmeciàri gièt gnenin prei sciòkesc ysmeciaar, ci i kiscte borg atii gni cint denaar: e tui kap n’ fyt ja zirte fryymen, tui than: M’ laai sckaf m’ kee borg.
29 E tui raa nner kâm ysmeciàri sciòcci i tii, bâte rigiaa atii, tui than: Kii n’ mue durìm, e t’ githat i kam me ti laa.
30 E ai nuk descti: por sckoi, e sctini atè n’ hapsane deri saa t’ ja kiscte paguem borgin.
31 E tui paa ysmeciàrt sciòkt e tii scka bâhei, u trisctuene fort: e sckuene, e kalzuene ԑotniis e vet gith scka, ci iscte bââmun.
32 Athèr ԑotnia i vet thirri atè: e i tha: Y ԑmeciàri mrapsct, une t’ kam fall tyy gith borgin psè m’ bâne rigiaa:
33 E as vièfti edhè tyy me pass t’ dhimtun per ysmeciàrin sciòccin tân, sikursè edhè une kam pass dhimt per tyy?
34 E u idhnue ԑotnia i tii e e dha n’ dor t’ gelatvet, deri saa t’ kiscte paguem gith borgin.
35 Ksctù edhè Baba jem i cièλs kaa me bââ juve, n’ mos falt t’ gith i zili me gith ԑemer vλaut vet.
The Greatest in the Kingdom
(Mk 9.33‑37Lk 9.46‑48)1 Ἐν ἐκείνῃ τῇ ὥρᾳ προσῆλθον οἱ μαθηταὶ τῷ Ἰησοῦ λέγοντες, Τίς ἄρα μείζων ἐστὶν ἐν τῇ βασιλείᾳ τῶν οὐρανῶν; 2 καὶ προσκαλεσάμενος παιδίον ἔστησεν αὐτὸ ἐν μέσῳ αὐτῶν 3 καὶ εἶπεν, Ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ἐὰν μὴ στραφῆτε καὶ γένησθε ὡς τὰ παιδία, οὐ μὴ εἰσέλθητε εἰς τὴν βασιλείαν τῶν οὐρανῶν. 4 ὅστις οὖν ταπεινώσει ἑαυτὸν ὡς τὸ παιδίον τοῦτο, οὗτός ἐστιν ὁ μείζων ἐν τῇ βασιλείᾳ τῶν οὐρανῶν. 5 καὶ ὃς ἐὰν δέξηται ἓν παιδίον τοιοῦτο ἐπὶ τῷ ὀνόματί μου, ἐμὲ δέχεται.
Temptations to Sin
(Mk 9.42‑48Lk 17.1‑2)6 Ὃς δ᾽ ἂν σκανδαλίσῃ ἕνα τῶν μικρῶν τούτων τῶν πιστευόντων εἰς ἐμέ, συμφέρει αὐτῷ ἵνα κρεμασθῇ μύλος ὀνικὸς περὶ τὸν τράχηλον αὐτοῦ καὶ καταποντισθῇ ἐν τῷ πελάγει τῆς θαλάσσης. 7 οὐαὶ τῷ κόσμῳ ἀπὸ τῶν σκανδάλων· ἀνάγκη γὰρ ἐλθεῖν τὰ σκάνδαλα, πλὴν οὐαὶ τῷ ἀνθρώπῳ δι᾽ οὗ τὸ σκάνδαλον ἔρχεται. 8 Εἰ δὲ ἡ χείρ σου ἢ ὁ πούς σου σκανδαλίζει σε, ἔκκοψον αὐτὸν καὶ βάλε ἀπὸ σοῦ· καλόν σοί ἐστιν εἰσελθεῖν εἰς τὴν ζωὴν κυλλὸν ἢ χωλὸν ἢ δύο χεῖρας ἢ δύο πόδας ἔχοντα βληθῆναι εἰς τὸ πῦρ τὸ αἰώνιον. 9 καὶ εἰ ὁ ὀφθαλμός σου σκανδαλίζει σε, ἔξελε αὐτὸν καὶ βάλε ἀπὸ σοῦ· καλόν σοί ἐστιν μονόφθαλμον εἰς τὴν ζωὴν εἰσελθεῖν ἢ δύο ὀφθαλμοὺς ἔχοντα βληθῆναι εἰς τὴν γέενναν τοῦ πυρός.
The Parable of the Lost Sheep
(Lk 15.3‑7)10 Ὁρᾶτε μὴ καταφρονήσητε ἑνὸς τῶν μικρῶν τούτων· λέγω γὰρ ὑμῖν ὅτι οἱ ἄγγελοι αὐτῶν ἐν οὐρανοῖς διὰ παντὸς βλέπουσιν τὸ πρόσωπον τοῦ πατρός μου τοῦ ἐν οὐρανοῖς. 12 Τί ὑμῖν δοκεῖ; ἐὰν γένηταί τινι ἀνθρώπῳ ἑκατὸν πρόβατα καὶ πλανηθῇ ἓν ἐξ αὐτῶν, οὐχὶ ἀφήσει τὰ ἐνενήκοντα ἐννέα ἐπὶ τὰ ὄρη καὶ πορευθεὶς ζητεῖ τὸ πλανώμενον; 13 καὶ ἐὰν γένηται εὑρεῖν αὐτό, ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι χαίρει ἐπ᾽ αὐτῷ μᾶλλον ἢ ἐπὶ τοῖς ἐνενήκοντα ἐννέα τοῖς μὴ πεπλανημένοις. 14 οὕτως οὐκ ἔστιν θέλημα ἔμπροσθεν τοῦ πατρὸς ὑμῶν τοῦ ἐν οὐρανοῖς ἵνα ἀπόληται ἓν τῶν μικρῶν τούτων.
A Brother Who Sins
(Lk 17.3)15 Ἐὰν δὲ ἁμαρτήσῃ [εἰς σὲ] ὁ ἀδελφός σου, ὕπαγε ἔλεγξον αὐτὸν μεταξὺ σοῦ καὶ αὐτοῦ μόνου. ἐάν σου ἀκούσῃ, ἐκέρδησας τὸν ἀδελφόν σου· 16 ἐὰν δὲ μὴ ἀκούσῃ, παράλαβε μετὰ σοῦ ἔτι ἕνα ἢ δύο, ἵνα ἐπὶ στόματος δύο μαρτύρων ἢ τριῶν σταθῇ πᾶν ῥῆμα· 17 ἐὰν δὲ παρακούσῃ αὐτῶν, εἰπὲ τῇ ἐκκλησίᾳ· ἐὰν δὲ καὶ τῆς ἐκκλησίας παρακούσῃ, ἔστω σοι ὥσπερ ὁ ἐθνικὸς καὶ ὁ τελώνης.
18 Ἀμὴν λέγω ὑμῖν· ὅσα ἐὰν δήσητε ἐπὶ τῆς γῆς ἔσται δεδεμένα ἐν οὐρανῷ, καὶ ὅσα ἐὰν λύσητε ἐπὶ τῆς γῆς ἔσται λελυμένα ἐν οὐρανῷ. 19 Πάλιν [ἀμὴν] λέγω ὑμῖν ὅτι ἐὰν δύο συμφωνήσωσιν ἐξ ὑμῶν ἐπὶ τῆς γῆς περὶ παντὸς πράγματος οὗ ἐὰν αἰτήσωνται, γενήσεται αὐτοῖς παρὰ τοῦ πατρός μου τοῦ ἐν οὐρανοῖς. 20 οὗ γάρ εἰσιν δύο ἢ τρεῖς συνηγμένοι εἰς τὸ ἐμὸν ὄνομα, ἐκεῖ εἰμι ἐν μέσῳ αὐτῶν.
The Parable of the Unforgiving Servant
21 Τότε προσελθὼν ὁ Πέτρος εἶπεν αὐτῷ, Κύριε, ποσάκις ἁμαρτήσει εἰς ἐμὲ ὁ ἀδελφός μου καὶ ἀφήσω αὐτῷ; ἕως ἑπτάκις; 22 λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς, Οὐ λέγω σοι ἕως ἑπτάκις ἀλλ᾽ ἕως ἑβδομηκοντάκις ἑπτά. 23 Διὰ τοῦτο ὡμοιώθη ἡ βασιλεία τῶν οὐρανῶν ἀνθρώπῳ βασιλεῖ, ὃς ἠθέλησεν συνᾶραι λόγον μετὰ τῶν δούλων αὐτοῦ. 24 ἀρξαμένου δὲ αὐτοῦ συναίρειν προσηνέχθη αὐτῷ εἷς ὀφειλέτης μυρίων ταλάντων. 25 μὴ ἔχοντος δὲ αὐτοῦ ἀποδοῦναι ἐκέλευσεν αὐτὸν ὁ κύριος πραθῆναι καὶ τὴν γυναῖκα καὶ τὰ τέκνα καὶ πάντα ὅσα ἔχει, καὶ ἀποδοθῆναι. 26 πεσὼν οὖν ὁ δοῦλος προσεκύνει αὐτῷ λέγων, Μακροθύμησον ἐπ᾽ ἐμοί, καὶ πάντα ἀποδώσω σοι. 27 σπλαγχνισθεὶς δὲ ὁ κύριος τοῦ δούλου ἐκείνου ἀπέλυσεν αὐτὸν καὶ τὸ δάνειον ἀφῆκεν αὐτῷ. 28 ἐξελθὼν δὲ ὁ δοῦλος ἐκεῖνος εὗρεν ἕνα τῶν συνδούλων αὐτοῦ, ὃς ὤφειλεν αὐτῷ ἑκατὸν δηνάρια, καὶ κρατήσας αὐτὸν ἔπνιγεν λέγων, Ἀπόδος εἴ τι ὀφείλεις. 29 πεσὼν οὖν ὁ σύνδουλος αὐτοῦ παρεκάλει αὐτὸν λέγων, Μακροθύμησον ἐπ᾽ ἐμοί, καὶ ἀποδώσω σοι. 30 ὁ δὲ οὐκ ἤθελεν ἀλλ᾽ ἀπελθὼν ἔβαλεν αὐτὸν εἰς φυλακὴν ἕως ἀποδῷ τὸ ὀφειλόμενον. 31 ἰδόντες οὖν οἱ σύνδουλοι αὐτοῦ τὰ γενόμενα ἐλυπήθησαν σφόδρα καὶ ἐλθόντες διεσάφησαν τῷ κυρίῳ ἑαυτῶν πάντα τὰ γενόμενα. 32 τότε προσκαλεσάμενος αὐτὸν ὁ κύριος αὐτοῦ λέγει αὐτῷ, Δοῦλε πονηρέ, πᾶσαν τὴν ὀφειλὴν ἐκείνην ἀφῆκά σοι, ἐπεὶ παρεκάλεσάς με· 33 οὐκ ἔδει καὶ σὲ ἐλεῆσαι τὸν σύνδουλόν σου, ὡς κἀγὼ σὲ ἠλέησα; 34 καὶ ὀργισθεὶς ὁ κύριος αὐτοῦ παρέδωκεν αὐτὸν τοῖς βασανισταῖς ἕως οὗ ἀποδῷ πᾶν τὸ ὀφειλόμενον. 35 Οὕτως καὶ ὁ πατήρ μου ὁ οὐράνιος ποιήσει ὑμῖν, ἐὰν μὴ ἀφῆτε ἕκαστος τῷ ἀδελφῷ αὐτοῦ ἀπὸ τῶν καρδιῶν ὑμῶν.