1 N’ at ԑamàn Jeԑu sckoi diten e sctunës n’ per gni ar t’ mièλune: e discèpuit e tii tui pass ûû, fiλuene me mledh kaλԑit, e me hângher.
2 E Fariseit tui paa, thane atii: Cè discèpuit e tuu bâin scka s’ âsct ìԑeni me bââ n’ dit e sctunës.
3 E ai tha atyne: A nuk keni ju lezue scka bâni Davidi, kuur e muur ûja, e atà ci iscin me tè:
4 Se si hîîni n’ sctpii t’ Tenԑòt, e hângher bukt e proposiziònit, t’ zilt nuk kiscte ai iԑen me hângher, as atà ci iscin me tè, vec vetun mesctàrt?
5 O a nuk keni lezue n’ lig ci e sctùnevet mesctàrt n’ kisc po ciàrssin t’ sctunen, e jan paa giynàh?
6 E un po tham juve, ci ktù âsct gni mââ i madh se kìscia.
7 E ju n’ kiòfsci me diit, se scka do me than: Due miscrieren, e jò kurbanin: ku rs’ kisci gikuem per t’ këcc t’ paa‐fait:
8 Psè i Biri i nièrit âsct i ԑoti edhè i sctunës.
9 E tui sckue prei ndyi, erdh n’ sinagògh t’ atyne.
10 E cè gni nièri, ci kiscte gni dor t’ thaat, e pvetscin atè, tui than: A âsct ìԑeni n’ ditt e sctùnevet me scnosc? aboλà ci ta paditscin atè.
11 E ai tha atyne: I zil nièri kaa me ken prei jusc, ci kaa gni dele, e se kiò n’ dit e sctunës kaa me raa n’ grop, as kaa me kap, e me e zièrr priàscta atè?
12 Saa âsct mââ mir nièri se gni dele? Praa âsct ìԑeni n’ dit e sctunës me bââ mir.
13 Athèr tha atii nièri: Sctrii doren tânne. E ai e sctrini, e dora ju scnosc sikùr tiètra.
14 E Fariseit tui dall prei ndyi, bââne ksciiλ kunra atii, se si me hièk atè prei dyrgnâjet.
15 E Jeԑu tui diit u daa prei assì vennit: muurne mrapa atè sciùm vet, e i scnosci t’ gith atà:
16 E urdhnoi atyne mos me cittun n’ meidàn atè.
17 Aboλà ci t’ mùscei scka iscte than prei profetës Isaìes, ci thot:
18 Cè yԑmeciàri jem, ci kam ԑghièdhun, i dàsctuni jem, n’ t’ zil fort pelcieu scpirti jem. Kam me vûû permì atè scpirtin tem, e ai kaa me kalzue t’ dreiten ginnvet.
19 Nuk kaa me kunnersctue, as kaa me bertìt, as kaa me nnie kusc ԑânin e tii n’ treghe:
20 Ai nuk kaa me thye kaλamin e ciaamun, e nuk kaa me fik fitilin ci tymòn, deri ci t’ bâin me dobitun t’ dreiten:
21 E n’ emn t’ atii ginnt kan me scpnessuem.
22 Athèr pruune perpara atii gni t’ diemnuem, t’ verbet e nemènz, e scnosci atè n’ mnyr ci flite, e sciffte.
23 E t’ gith haλku u ciuditscin, e thoiscin: A mos âsct ky i biri Davidit?
24 E Fariseit tui nnie, thane: Ky nuk perԑên diemnit vec n’ Beelzebùb t’ parin e dièmnevet.
25 E Jeԑu tui diit kuitimet e atyne, tha atynvet: Gith saa reɣnii e daame nner veti, kaa meu sckretue: e gith saa scehèr, o sctpii e daame nner veti, nuk kaa me cinnrue.
26 E satanassi n’ zièrt satanassin, ai âsct i daamun kunra vetvethen: si praa reɣnia e tii kaa me cinnrue?
27 E une n’ zièrscia dièmnit me Beelzebubin, biit tai me kê i perԑân? Per ktè kan me ken atà giygtàrt tai.
28 E une n’ zièrscia dièmnit me scpirtin e Tenԑòt, praa me ju kaa mrii reɣnia e Tenԑòt.
29 O si munnet kusc me hîî n’ sctpii t’ foortit, e me grabìt êênt e atii, n’ mos e lidhet mas‐pari t’ foortin? e athèr kaa me plàciket sctpiin e atii.
30 Kusc nuk âsct me mue, âsct kunra meje: e kusc nuk mledh me mue, scperdaan.
31 Per ktè po ju tham juve: Cfar do mcati, e cfar do t’ truem kaa me ken fall nièrԑvet, por t’ truemit kunra Scpirtin nuk kaa meu fall.
32 E gith‐kusc ci t’ keet than fiàl kunra t’ Birit nièrit, kaa meu fall atii: por ai ci t’ keet than fiàl kunra Scpirtit scêit, nuk kaa me ju fall atii, as n’ ket scekuλ, as n’ atè ci kaa me ardhun.
33 O bâni t’ mir lissin, e t’ mir frytin e tii: o bâni t’ këcc lissin, e t’ këcc frytin e tii: psè prei frytit gniffet lissi.
34 Ginii e scelìgavet, si mùnneni me fol mir ju, ci jeni t’ kccii? psè goja flet prei boλekut e ԑemrës.
35 Nièri i mir prei haԑnes mir zièrr t’ mirat: e nièri i këcc prei haԑnes këcc zièrr t’ kcciat.
36 E une po ju tham juve, se cfar do fiàl bosc, ci t’ keen fol nièrԑit, kan me dhan arsyjen per tè n’ dit t’ giỳgit.
37 Psè prei fiàlsc tua kee me ken bââ i dreit, e prei fiàlsc tua kee me ken gikuem.
38 Athèr pergièɣne atii dissaa prei Sckribvet e Fariseivet, tui than: Mièscter, duem me paa prei tejet nnoi mrekuλ.
39 I zili tui pergièg tha atyne: Ginii e kë̀ccie, e kurvare kerkòn gni mrekuλ: e mrekuλ nuk kaa per t’ ju dhan atè, vec se mrèkuλi Jones profetës.
40 E sikùr kiè Jone per trii ditt, e per trii nett n’ bark t’ balenës, ksctù kaa me ken i Biri i nièrit per trii ditt, e per trii nett n’ ԑemer t’ toks.
41 Nièrԑt e Nìnivës kan meu ciue n’ dit t’ giỳgit kunra kssai ginii, e kan me gikue atè: pse bââne peennèss n’ predikìm t’ Jones. E cè ktù gni, ci âsct mââ i madh se Jona.
42 Reɣnèscia e Miesditës kaa meu ciue n’ dit t’ giỳgit kunra kssai ginii, e kaa me gikue atè: psè erdh prei sckâit dheut per me nnie dien e Salomonit, e cè ktù gni, ci âsct mââ i madh se Salomoni.
43 E kuur scpirti i nyt âsct dallun prei nièrit, ezz n’ per venne t’ thaata, tui kerkue puscìm, e nuk e gièn.
44 Athèr thot: Kam meu kthye n’ sctpii teme, prei kâh dola. E tui ardh e gièten scpraԑt, e fsciim, e hiesciuem.
45 Athèr sckon, e merr me veti sctat t’ tieer scpirtna mââ t’ kccii se veten, e tui hîî rriin atỳ: e bâhen t’ mràmiet e atii nièri mââ t’ kccia se parat. Cisctù kaa me ken edhè per ket ginii t’ mrapsct.
46 Alaa ai tui fol haλkut, cè nâna e tii, e vλaԑnit rriiscin priàscta, tui lyp me fol me tè.
47 E tha gneni atii: Cè nâna jote, e vλaԑnit e tuu jan priàscta e kerkoin tyy.
48 E ai pergiègi atii ci i flite: E zila âsct nâna jeme, e t’ zilt jan vλaԑnit e mii?
49 E tui sctrii doren prei discèpuisc vet, tha: Cè nâna jeme, e vλaԑnit t’ mii.
50 E gith‐kusc ci t’ bâin vuλnessen e Babs tem, ci âsct n’ cièλ: ai âsct vλau jem, e motra, e nâna.
Plucking Grain on the Sabbath
(Mk 2.23‑28Lk 6.1‑5)
1 Ἐν ἐκείνῳ τῷ καιρῷ ἐπορεύθη ὁ Ἰησοῦς τοῖς σάββασιν διὰ τῶν σπορίμων· οἱ δὲ μαθηταὶ αὐτοῦ ἐπείνασαν καὶ ἤρξαντο τίλλειν στάχυας καὶ ἐσθίειν. 2 οἱ δὲ Φαρισαῖοι ἰδόντες εἶπαν αὐτῷ, Ἰδοὺ οἱ μαθηταί σου ποιοῦσιν ὃ οὐκ ἔξεστιν ποιεῖν ἐν σαββάτῳ. 3 ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς, Οὐκ ἀνέγνωτε τί ἐποίησεν Δαυὶδ ὅτε ἐπείνασεν καὶ οἱ μετ᾽ αὐτοῦ, 4 πῶς εἰσῆλθεν εἰς τὸν οἶκον τοῦ θεοῦ καὶ τοὺς ἄρτους τῆς προθέσεως ἔφαγον, ὃ οὐκ ἐξὸν ἦν αὐτῷ φαγεῖν οὐδὲ τοῖς μετ᾽ αὐτοῦ εἰ μὴ τοῖς ἱερεῦσιν μόνοις; 5 ἢ οὐκ ἀνέγνωτε ἐν τῷ νόμῳ ὅτι τοῖς σάββασιν οἱ ἱερεῖς ἐν τῷ ἱερῷ τὸ σάββατον βεβηλοῦσιν καὶ ἀναίτιοί εἰσιν; 6 λέγω δὲ ὑμῖν ὅτι τοῦ ἱεροῦ μεῖζόν ἐστιν ὧδε. 7 εἰ δὲ ἐγνώκειτε τί ἐστιν, Ἔλεος θέλω καὶ οὐ θυσίαν, οὐκ ἂν κατεδικάσατε τοὺς ἀναιτίους. 8 κύριος γάρ ἐστιν τοῦ σαββάτου ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου.
The Man with a Withered Hand
(Mk 3.1‑6Lk 6.6‑11)
9 Καὶ μεταβὰς ἐκεῖθεν ἦλθεν εἰς τὴν συναγωγὴν αὐτῶν· 10 καὶ ἰδοὺ ἄνθρωπος χεῖρα ἔχων ξηράν. καὶ ἐπηρώτησαν αὐτὸν λέγοντες, Εἰ ἔξεστιν τοῖς σάββασιν θεραπεῦσαι; ἵνα κατηγορήσωσιν αὐτοῦ. 11 ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς, Τίς ἔσται ἐξ ὑμῶν ἄνθρωπος ὃς ἕξει πρόβατον ἓν καὶ ἐὰν ἐμπέσῃ τοῦτο τοῖς σάββασιν εἰς βόθυνον, οὐχὶ κρατήσει αὐτὸ καὶ ἐγερεῖ; 12 πόσῳ οὖν διαφέρει ἄνθρωπος προβάτου. ὥστε ἔξεστιν τοῖς σάββασιν καλῶς ποιεῖν. 13 τότε λέγει τῷ ἀνθρώπῳ, Ἔκτεινόν σου τὴν χεῖρα. καὶ ἐξέτεινεν καὶ ἀπεκατεστάθη ὑγιὴς ὡς ἡ ἄλλη. 14 ἐξελθόντες δὲ οἱ Φαρισαῖοι συμβούλιον ἔλαβον κατ᾽ αὐτοῦ ὅπως αὐτὸν ἀπολέσωσιν.
The Chosen Servant
15 Ὁ δὲ Ἰησοῦς γνοὺς ἀνεχώρησεν ἐκεῖθεν. καὶ ἠκολούθησαν αὐτῷ [ὄχλοι] πολλοί, καὶ ἐθεράπευσεν αὐτοὺς πάντας 16 καὶ ἐπετίμησεν αὐτοῖς ἵνα μὴ φανερὸν αὐτὸν ποιήσωσιν, 17 ἵνα πληρωθῇ τὸ ῥηθὲν διὰ Ἠσαΐου τοῦ προφήτου λέγοντος,
18 Ἰδοὺ ὁ παῖς μου ὃν ᾑρέτισα,
ὁ ἀγαπητός μου εἰς ὃν εὐδόκησεν ἡ ψυχή μου·
θήσω τὸ πνεῦμά μου ἐπ᾽ αὐτόν,
καὶ κρίσιν τοῖς ἔθνεσιν ἀπαγγελεῖ.
19 οὐκ ἐρίσει οὐδὲ κραυγάσει,
οὐδὲ ἀκούσει τις ἐν ταῖς πλατείαις τὴν φωνὴν αὐτοῦ.
20 κάλαμον συντετριμμένον οὐ κατεάξει
καὶ λίνον τυφόμενον οὐ σβέσει,
ἕως ἂν ἐκβάλῃ εἰς νῖκος τὴν κρίσιν.
21 καὶ τῷ ὀνόματι αὐτοῦ ἔθνη ἐλπιοῦσιν.
Jesus and Beelzebul
(Mk 3.20‑30Lk 11.14‑23Lk 12.10)
22 Τότε προσηνέχθη αὐτῷ δαιμονιζόμενος τυφλὸς καὶ κωφός, καὶ ἐθεράπευσεν αὐτόν, ὥστε τὸν κωφὸν λαλεῖν καὶ βλέπειν. 23 καὶ ἐξίσταντο πάντες οἱ ὄχλοι καὶ ἔλεγον, Μήτι οὗτός ἐστιν ὁ υἱὸς Δαυίδ; 24 οἱ δὲ Φαρισαῖοι ἀκούσαντες εἶπον, Οὗτος οὐκ ἐκβάλλει τὰ δαιμόνια εἰ μὴ ἐν τῷ Βεελζεβοὺλ ἄρχοντι τῶν δαιμονίων. 25 εἰδὼς δὲ τὰς ἐνθυμήσεις αὐτῶν εἶπεν αὐτοῖς, Πᾶσα βασιλεία μερισθεῖσα καθ᾽ ἑαυτῆς ἐρημοῦται καὶ πᾶσα πόλις ἢ οἰκία μερισθεῖσα καθ᾽ ἑαυτῆς οὐ σταθήσεται. 26 καὶ εἰ ὁ Σατανᾶς τὸν Σατανᾶν ἐκβάλλει, ἐφ᾽ ἑαυτὸν ἐμερίσθη· πῶς οὖν σταθήσεται ἡ βασιλεία αὐτοῦ; 27 καὶ εἰ ἐγὼ ἐν Βεελζεβοὺλ ἐκβάλλω τὰ δαιμόνια, οἱ υἱοὶ ὑμῶν ἐν τίνι ἐκβάλλουσιν; διὰ τοῦτο αὐτοὶ κριταὶ ἔσονται ὑμῶν. 28 εἰ δὲ ἐν πνεύματι θεοῦ ἐγὼ ἐκβάλλω τὰ δαιμόνια, ἄρα ἔφθασεν ἐφ᾽ ὑμᾶς ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ. 29 ἢ πῶς δύναταί τις εἰσελθεῖν εἰς τὴν οἰκίαν τοῦ ἰσχυροῦ καὶ τὰ σκεύη αὐτοῦ ἁρπάσαι, ἐὰν μὴ πρῶτον δήσῃ τὸν ἰσχυρόν; καὶ τότε τὴν οἰκίαν αὐτοῦ διαρπάσει. 30 ὁ μὴ ὢν μετ᾽ ἐμοῦ κατ᾽ ἐμοῦ ἐστιν, καὶ ὁ μὴ συνάγων μετ᾽ ἐμοῦ σκορπίζει. 31 Διὰ τοῦτο λέγω ὑμῖν, πᾶσα ἁμαρτία καὶ βλασφημία ἀφεθήσεται τοῖς ἀνθρώποις, ἡ δὲ τοῦ πνεύματος βλασφημία οὐκ ἀφεθήσεται. 32 καὶ ὃς ἐὰν εἴπῃ λόγον κατὰ τοῦ υἱοῦ τοῦ ἀνθρώπου, ἀφεθήσεται αὐτῷ· ὃς δ᾽ ἂν εἴπῃ κατὰ τοῦ πνεύματος τοῦ ἁγίου, οὐκ ἀφεθήσεται αὐτῷ οὔτε ἐν τούτῳ τῷ αἰῶνι οὔτε ἐν τῷ μέλλοντι.
A Tree and Its Fruits
(Lk 6.43‑45)
33 Ἢ ποιήσατε τὸ δένδρον καλὸν καὶ τὸν καρπὸν αὐτοῦ καλόν, ἢ ποιήσατε τὸ δένδρον σαπρὸν καὶ τὸν καρπὸν αὐτοῦ σαπρόν· ἐκ γὰρ τοῦ καρποῦ τὸ δένδρον γινώσκεται. 34 γεννήματα ἐχιδνῶν, πῶς δύνασθε ἀγαθὰ λαλεῖν πονηροὶ ὄντες; ἐκ γὰρ τοῦ περισσεύματος τῆς καρδίας τὸ στόμα λαλεῖ. 35 ὁ ἀγαθὸς ἄνθρωπος ἐκ τοῦ ἀγαθοῦ θησαυροῦ ἐκβάλλει ἀγαθά, καὶ ὁ πονηρὸς ἄνθρωπος ἐκ τοῦ πονηροῦ θησαυροῦ ἐκβάλλει πονηρά. 36 λέγω δὲ ὑμῖν ὅτι πᾶν ῥῆμα ἀργὸν ὃ λαλήσουσιν οἱ ἄνθρωποι ἀποδώσουσιν περὶ αὐτοῦ λόγον ἐν ἡμέρᾳ κρίσεως· 37 ἐκ γὰρ τῶν λόγων σου δικαιωθήσῃ, καὶ ἐκ τῶν λόγων σου καταδικασθήσῃ.
The Demand for a Sign
(Mk 8.11‑12Lk 11.29‑32)
38 Τότε ἀπεκρίθησαν αὐτῷ τινες τῶν γραμματέων καὶ Φαρισαίων λέγοντες, Διδάσκαλε, θέλομεν ἀπὸ σοῦ σημεῖον ἰδεῖν. 39 ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτοῖς, Γενεὰ πονηρὰ καὶ μοιχαλὶς σημεῖον ἐπιζητεῖ, καὶ σημεῖον οὐ δοθήσεται αὐτῇ εἰ μὴ τὸ σημεῖον Ἰωνᾶ τοῦ προφήτου. 40 ὥσπερ γὰρ ἦν Ἰωνᾶς ἐν τῇ κοιλίᾳ τοῦ κήτους τρεῖς ἡμέρας καὶ τρεῖς νύκτας, οὕτως ἔσται ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐν τῇ καρδίᾳ τῆς γῆς τρεῖς ἡμέρας καὶ τρεῖς νύκτας. 41 ἄνδρες Νινευῖται ἀναστήσονται ἐν τῇ κρίσει μετὰ τῆς γενεᾶς ταύτης καὶ κατακρινοῦσιν αὐτήν, ὅτι μετενόησαν εἰς τὸ κήρυγμα Ἰωνᾶ, καὶ ἰδοὺ πλεῖον Ἰωνᾶ ὧδε. 42 βασίλισσα νότου ἐγερθήσεται ἐν τῇ κρίσει μετὰ τῆς γενεᾶς ταύτης καὶ κατακρινεῖ αὐτήν, ὅτι ἦλθεν ἐκ τῶν περάτων τῆς γῆς ἀκοῦσαι τὴν σοφίαν Σολομῶνος, καὶ ἰδοὺ πλεῖον Σολομῶνος ὧδε.
The Return of the Unclean Spirit
(Lk 11.24‑26)
43 Ὅταν δὲ τὸ ἀκάθαρτον πνεῦμα ἐξέλθῃ ἀπὸ τοῦ ἀνθρώπου, διέρχεται δι᾽ ἀνύδρων τόπων ζητοῦν ἀνάπαυσιν καὶ οὐχ εὑρίσκει. 44 τότε λέγει, Εἰς τὸν οἶκόν μου ἐπιστρέψω ὅθεν ἐξῆλθον· καὶ ἐλθὸν εὑρίσκει σχολάζοντα σεσαρωμένον καὶ κεκοσμημένον. 45 τότε πορεύεται καὶ παραλαμβάνει μεθ᾽ ἑαυτοῦ ἑπτὰ ἕτερα πνεύματα πονηρότερα ἑαυτοῦ καὶ εἰσελθόντα κατοικεῖ ἐκεῖ· καὶ γίνεται τὰ ἔσχατα τοῦ ἀνθρώπου ἐκείνου χείρονα τῶν πρώτων. οὕτως ἔσται καὶ τῇ γενεᾷ ταύτῃ τῇ πονηρᾷ.
The Mother and Brothers of Jesus
(Mk 3.31‑35Lk 8.19‑21)
46 Ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος τοῖς ὄχλοις ἰδοὺ ἡ μήτηρ καὶ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ εἱστήκεισαν ἔξω ζητοῦντες αὐτῷ λαλῆσαι. [47 εἶπεν δέ τις αὐτῷ, Ἰδοὺ ἡ μήτηρ σου καὶ οἱ ἀδελφοί σου ἔξω ἑστήκασιν ζητοῦντές σοι λαλῆσαι.] 48 ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν τῷ λέγοντι αὐτῷ, Τίς ἐστιν ἡ μήτηρ μου καὶ τίνες εἰσὶν οἱ ἀδελφοί μου; 49 καὶ ἐκτείνας τὴν χεῖρα αὐτοῦ ἐπὶ τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ εἶπεν, Ἰδοὺ ἡ μήτηρ μου καὶ οἱ ἀδελφοί μου. 50 ὅστις γὰρ ἂν ποιήσῃ τὸ θέλημα τοῦ πατρός μου τοῦ ἐν οὐρανοῖς αὐτός μου ἀδελφὸς καὶ ἀδελφὴ καὶ μήτηρ ἐστίν.