1 Εἰς τὸ τέλος· ψαλμὸς τῷ Δαυιδ 2 ἐν τῷ ἐλθεῖν πρὸς αὐτὸν Ναθαν τὸν προφήτην, ἡνίκα εἰσῆλθεν πρὸς Βηρσαβεε.
3 Ἐλέησόν με, ὁ θεός, κατὰ τὸ μέγα ἔλεός σου
καὶ κατὰ τὸ πλῆθος τῶν οἰκτιρμῶν σου ἐξάλειψον τὸ ἀνόμημά μου·
4 ἐπὶ πλεῖον πλῦνόν με ἀπὸ τῆς ἀνομίας μου
καὶ ἀπὸ τῆς ἁμαρτίας μου καθάρισόν με.
5 ὅτι τὴν ἀνομίαν μου ἐγὼ γινώσκω,
καὶ ἡ ἁμαρτία μου ἐνώπιόν μού ἐστιν διὰ παντός.
6 σοὶ μόνῳ ἥμαρτον
καὶ τὸ πονηρὸν ἐνώπιόν σου ἐποίησα,
ὅπως ἂν δικαιωθῇς ἐν τοῖς λόγοις σου
καὶ νικήσῃς ἐν τῷ κρίνεσθαί σε.
7 ἰδοὺ γὰρ ἐν ἀνομίαις συνελήμφθην,
καὶ ἐν ἁμαρτίαις ἐκίσσησέν με ἡ μήτηρ μου.
8 ἰδοὺ γὰρ ἀλήθειαν ἠγάπησας,
τὰ ἄδηλα καὶ τὰ κρύφια τῆς σοφίας σου ἐδήλωσάς μοι.
9 ῥαντιεῖς με ὑσσώπῳ, καὶ καθαρισθήσομαι·
πλυνεῖς με, καὶ ὑπὲρ χιόνα λευκανθήσομαι.
10 ἀκουτιεῖς με ἀγαλλίασιν καὶ εὐφροσύνην·
ἀγαλλιάσονται ὀστᾶ τεταπεινωμένα.
11 ἀπόστρεψον τὸ πρόσωπόν σου ἀπὸ τῶν ἁμαρτιῶν μου
καὶ πάσας τὰς ἀνομίας μου ἐξάλειψον.
12 καρδίαν καθαρὰν κτίσον ἐν ἐμοί, ὁ θεός,
καὶ πνεῦμα εὐθὲς ἐγκαίνισον ἐν τοῖς ἐγκάτοις μου.
13 μὴ ἀπορρίψῃς με ἀπὸ τοῦ προσώπου σου
καὶ τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιόν σου μὴ ἀντανέλῃς ἀπ᾽ ἐμοῦ.
14 ἀπόδος μοι τὴν ἀγαλλίασιν τοῦ σωτηρίου σου
καὶ πνεύματι ἡγεμονικῷ στήρισόν με.
15 διδάξω ἀνόμους τὰς ὁδούς σου,
καὶ ἀσεβεῖς ἐπὶ σὲ ἐπιστρέψουσιν.
16 ῥῦσαί με ἐξ αἱμάτων, ὁ θεὸς ὁ θεὸς τῆς σωτηρίας μου·
ἀγαλλιάσεται ἡ γλῶσσά μου τὴν δικαιοσύνην σου.
17 κύριε, τὰ χείλη μου ἀνοίξεις,
καὶ τὸ στόμα μου ἀναγγελεῖ τὴν αἴνεσίν σου.
18 ὅτι εἰ ἠθέλησας θυσίαν, ἔδωκα ἄν·
ὁλοκαυτώματα οὐκ εὐδοκήσεις.
19 θυσία τῷ θεῷ πνεῦμα συντετριμμένον,
καρδίαν συντετριμμένην καὶ τεταπεινωμένην ὁ θεὸς οὐκ ἐξουθενώσει.
20 ἀγάθυνον, κύριε, ἐν τῇ εὐδοκίᾳ σου τὴν Σιων,
καὶ οἰκοδομηθήτω τὰ τείχη Ιερουσαλημ·
21 τότε εὐδοκήσεις θυσίαν δικαιοσύνης,
ἀναφορὰν καὶ ὁλοκαυτώματα·
τότε ἀνοίσουσιν ἐπὶ τὸ θυσιαστήριόν σου μόσχους.
1 Psalm i Asafit.
Perëndia, Zoti Perëndi, foli,
tokën mbarë mblodhi
nga lindja në perëndim të diellit.
2 Prej Sionit, bukurisë së përkryer,
Perëndia shkëlqeu.
3 Perëndia ynë po vjen e nuk do të heshtë,
i paraprin zjarri që përpin,
përreth tij thëllimi i tërbuar.
4 Thërret qiejt prej së larti bashkë me tokën,
për të gjykuar popullin e tij:
5 «Mblidhuni tek unë, o besnikë,
ju që me fli besëlidhjen me mua lidhët».
6 Qiejt shpallin drejtësinë e tij,
se gjykatës është vetë Perëndia. selah
7 «Dëgjomë, o populli im,
dua të flas, o Izrael!
Kam për të dëshmuar kundër teje,
unë jam Perëndia, Perëndia yt.
8 Nuk po të qortoj për flitë e tua,
flitë e tua të shkrumbimit i kam përherë përpara.
9 Mëzat nuk do të pranoj prej shtëpisë sate
e as cjap prej tufave të tua.
10 Se të miat janë tërë kafshët e pyllit,
egërsirat e mijëra male.
11 I njoh tërë shpendët e lartësive,
gjallesat e fushës janë të miat.
12 Po të kisha uri, s'do të të lypja ty,
e imja është bota e gjithçka në të.
13 Mos do të ha gjë mish demash,
a do të pi gjak cjepsh?
14 Kushtoji Perëndisë fli përlëvdimi
e përmbushi betimet ndaj të Tejlartit.
15 Ditën e fatkeqësisë më thirr,
do të të shpëtoj e do të më lavdërosh». selah
16 E të paudhit Perëndia i thotë:
«Përse, vallë, i shpall rregullat e mia,
përse goja jote flet për besëlidhjen time,
17 kur ti e urren qortimin
e fjalët e mia i hedh pas shpine?
18 Kur sheh një vjedhës, shoqërohesh me të,
me kurorëshkelësit bëhesh bashkë.
19 Gojën ia ke kushtuar së keqes,
gjuha jote thur mashtrime.
20 Ulesh e flet kundër vëllait tënd,
shpif kundër birit të nënës sate.
21 Këto i ke bërë e unë kam heshtur,
ke menduar se jam si ti.
Por, ja, ku po të qortoj
e po t'i përplas para syve».
22 Kuptojeni, pra, mirë këtë gjë,
ju që Perëndinë harroni,
në mos do t'ju bëj copë e çikë
e s'do të ketë kush t'ju shpëtojë.
23 Kush më kushton fli përlëvdimi më nderon,
atij që ecën udhës së drejtë
do t'i tregoj shpëtimin e Perëndisë.