1 Αλληλουια.
Ἐξομολογεῖσθε τῷ κυρίῳ, ὅτι χρηστός,
ὅτι εἰς τὸν αἰῶνα τὸ ἔλεος αὐτοῦ.
2 τίς λαλήσει τὰς δυναστείας τοῦ κυρίου,
ἀκουστὰς ποιήσει πάσας τὰς αἰνέσεις αὐτοῦ;
3 μακάριοι οἱ φυλάσσοντες κρίσιν
καὶ ποιοῦντες δικαιοσύνην ἐν παντὶ καιρῷ.
4 μνήσθητι ἡμῶν, κύριε, ἐν τῇ εὐδοκίᾳ τοῦ λαοῦ σου,
ἐπίσκεψαι ἡμᾶς ἐν τῷ σωτηρίῳ σου
5 τοῦ ἰδεῖν ἐν τῇ χρηστότητι τῶν ἐκλεκτῶν σου,
τοῦ εὐφρανθῆναι ἐν τῇ εὐφροσύνῃ τοῦ ἔθνους σου,
τοῦ ἐπαινεῖσθαι μετὰ τῆς κληρονομίας σου.
6 ἡμάρτομεν μετὰ τῶν πατέρων ἡμῶν,
ἠνομήσαμεν, ἠδικήσαμεν.
7 οἱ πατέρες ἡμῶν ἐν Αἰγύπτῳ οὐ συνῆκαν τὰ θαυμάσιά σου
οὐκ ἐμνήσθησαν τοῦ πλήθους τοῦ ἐλέους σου
καὶ παρεπίκραναν ἀναβαίνοντες ἐν τῇ ἐρυθρᾷ θαλάσσῃ.
8 καὶ ἔσωσεν αὐτοὺς ἕνεκεν τοῦ ὀνόματος αὐτοῦ
τοῦ γνωρίσαι τὴν δυναστείαν αὐτοῦ·
9 καὶ ἐπετίμησεν τῇ ἐρυθρᾷ θαλάσσῃ, καὶ ἐξηράνθη,
καὶ ὡδήγησεν αὐτοὺς ἐν ἀβύσσῳ ὡς ἐν ἐρήμῳ·
10 καὶ ἔσωσεν αὐτοὺς ἐκ χειρὸς μισούντων
καὶ ἐλυτρώσατο αὐτοὺς ἐκ χειρὸς ἐχθροῦ·
11 καὶ ἐκάλυψεν ὕδωρ τοὺς θλίβοντας αὐτούς,
εἷς ἐξ αὐτῶν οὐχ ὑπελείφθη.
12 καὶ ἐπίστευσαν ἐν τοῖς λόγοις αὐτοῦ
καὶ ᾖσαν τὴν αἴνεσιν αὐτοῦ.
13 ἐτάχυναν ἐπελάθοντο τῶν ἔργων αὐτοῦ,
οὐχ ὑπέμειναν τὴν βουλὴν αὐτοῦ·
14 καὶ ἐπεθύμησαν ἐπιθυμίαν ἐν τῇ ἐρήμῳ
καὶ ἐπείρασαν τὸν θεὸν ἐν ἀνύδρῳ.
15 καὶ ἔδωκεν αὐτοῖς τὸ αἴτημα αὐτῶν
καὶ ἐξαπέστειλεν πλησμονὴν εἰς τὰς ψυχὰς αὐτῶν.
16 καὶ παρώργισαν Μωυσῆν ἐν τῇ παρεμβολῇ
καὶ Ααρων τὸν ἅγιον κυρίου·
17 ἠνοίχθη ἡ γῆ καὶ κατέπιεν Δαθαν
καὶ ἐκάλυψεν ἐπὶ τὴν συναγωγὴν Αβιρων·
18 καὶ ἐξεκαύθη πῦρ ἐν τῇ συναγωγῇ αὐτῶν,
φλὸξ κατέφλεξεν ἁμαρτωλούς.
19 καὶ ἐποίησαν μόσχον ἐν Χωρηβ
καὶ προσεκύνησαν τῷ γλυπτῷ·
20 καὶ ἠλλάξαντο τὴν δόξαν αὐτῶν
ἐν ὁμοιώματι μόσχου ἔσθοντος χόρτον.
21 ἐπελάθοντο τοῦ θεοῦ τοῦ σῴζοντος αὐτούς,
τοῦ ποιήσαντος μεγάλα ἐν Αἰγύπτῳ,
22 θαυμαστὰ ἐν γῇ Χαμ,
φοβερὰ ἐπὶ θαλάσσης ἐρυθρᾶς.
23 καὶ εἶπεν τοῦ ἐξολεθρεῦσαι αὐτούς,
εἰ μὴ Μωυσῆς ὁ ἐκλεκτὸς αὐτοῦ
ἔστη ἐν τῇ θραύσει ἐνώπιον αὐτοῦ
τοῦ ἀποστρέψαι τὴν ὀργὴν αὐτοῦ τοῦ μὴ ἐξολεθρεῦσαι.
24 καὶ ἐξουδένωσαν γῆν ἐπιθυμητήν,
οὐκ ἐπίστευσαν τῷ λόγῳ αὐτοῦ·
25 καὶ ἐγόγγυσαν ἐν τοῖς σκηνώμασιν αὐτῶν,
οὐκ εἰσήκουσαν τῆς φωνῆς κυρίου.
26 καὶ ἐπῆρεν τὴν χεῖρα αὐτοῦ αὐτοῖς
τοῦ καταβαλεῖν αὐτοὺς ἐν τῇ ἐρήμῳ
27 καὶ τοῦ καταβαλεῖν τὸ σπέρμα αὐτῶν ἐν τοῖς ἔθνεσιν
καὶ διασκορπίσαι αὐτοὺς ἐν ταῖς χώραις.
28 καὶ ἐτελέσθησαν τῷ Βεελφεγωρ
καὶ ἔφαγον θυσίας νεκρῶν·
29 καὶ παρώξυναν αὐτὸν ἐν τοῖς ἐπιτηδεύμασιν αὐτῶν,
καὶ ἐπληθύνθη ἐν αὐτοῖς ἡ πτῶσις.
30 καὶ ἔστη Φινεες καὶ ἐξιλάσατο,
καὶ ἐκόπασεν ἡ θραῦσις·
31 καὶ ἐλογίσθη αὐτῷ εἰς δικαιοσύνην
εἰς γενεὰν καὶ γενεὰν ἕως τοῦ αἰῶνος.
32 καὶ παρώργισαν αὐτὸν ἐφ᾽ ὕδατος ἀντιλογίας.
καὶ ἐκακώθη Μωυσῆς δι᾽ αὐτούς,
33 ὅτι παρεπίκραναν τὸ πνεῦμα αὐτοῦ,
καὶ διέστειλεν ἐν τοῖς χείλεσιν αὐτοῦ.
34 οὐκ ἐξωλέθρευσαν τὰ ἔθνη, ἃ εἶπεν κύριος αὐτοῖς,
35 καὶ ἐμίγησαν ἐν τοῖς ἔθνεσιν
καὶ ἔμαθον τὰ ἔργα αὐτῶν·
36 καὶ ἐδούλευσαν τοῖς γλυπτοῖς αὐτῶν,
καὶ ἐγενήθη αὐτοῖς εἰς σκάνδαλον·
37 καὶ ἔθυσαν τοὺς υἱοὺς αὐτῶν
καὶ τὰς θυγατέρας αὐτῶν τοῖς δαιμονίοις
38 καὶ ἐξέχεαν αἷμα ἀθῷον,
αἷμα υἱῶν αὐτῶν καὶ θυγατέρων,
ὧν ἔθυσαν τοῖς γλυπτοῖς Χανααν,
καὶ ἐφονοκτονήθη ἡ γῆ ἐν τοῖς αἵμασιν
39 καὶ ἐμιάνθη ἐν τοῖς ἔργοις αὐτῶν,
καὶ ἐπόρνευσαν ἐν τοῖς ἐπιτηδεύμασιν αὐτῶν.
40 καὶ ὠργίσθη θυμῷ κύριος ἐπὶ τὸν λαὸν αὐτοῦ
καὶ ἐβδελύξατο τὴν κληρονομίαν αὐτοῦ·
41 καὶ παρέδωκεν αὐτοὺς εἰς χεῖρας ἐθνῶν,
καὶ ἐκυρίευσαν αὐτῶν οἱ μισοῦντες αὐτούς·
42 καὶ ἔθλιψαν αὐτοὺς οἱ ἐχθροὶ αὐτῶν,
καὶ ἐταπεινώθησαν ὑπὸ τὰς χεῖρας αὐτῶν.
43 πλεονάκις ἐρρύσατο αὐτούς,
αὐτοὶ δὲ παρεπίκραναν αὐτὸν ἐν τῇ βουλῇ αὐτῶν
καὶ ἐταπεινώθησαν ἐν ταῖς ἀνομίαις αὐτῶν.
44 καὶ εἶδεν ἐν τῷ θλίβεσθαι αὐτοὺς
ἐν τῷ αὐτὸν εἰσακοῦσαι τῆς δεήσεως αὐτῶν·
45 καὶ ἐμνήσθη τῆς διαθήκης αὐτοῦ
καὶ μετεμελήθη κατὰ τὸ πλῆθος τοῦ ἐλέους αὐτοῦ
46 καὶ ἔδωκεν αὐτοὺς εἰς οἰκτιρμοὺς
ἐναντίον πάντων τῶν αἰχμαλωτισάντων αὐτούς.
47 σῶσον ἡμᾶς, κύριε ὁ θεὸς ἡμῶν,
καὶ ἐπισυνάγαγε ἡμᾶς ἐκ τῶν ἐθνῶν
τοῦ ἐξομολογήσασθαι τῷ ὀνόματι τῷ ἁγίῳ σου,
τοῦ ἐγκαυχᾶσθαι ἐν τῇ αἰνέσει σου.
48 Εὐλογητὸς κύριος ὁ θεὸς Ισραηλ ἀπὸ τοῦ αἰῶνος καὶ ἕως τοῦ αἰῶνος.
καὶ ἐρεῖ πᾶς ὁ λαός Γένοιτο γένοιτο.
1 Përlëvdoni Zotin, thirreni emrin e tij,
shpallni mes popujve veprat e tij.
2 Këndojini atij e thurini lavde,
kumtoni gjithë mrekullitë e tij.
3 Krenohuni me emrin e tij të shenjtë,
u gëzoftë zemra e atyre që kërkojnë Zotin.
4 Kërkojeni Zotin dhe fuqinë e tij,
kërkojeni përherë fytyrën e tij.
5 Kujtoni mrekullitë që bëri,
çuditë dhe gjykimet e gojës së tij,
6 o pasardhës të Abrahamit, shërbëtorit të tij,
o bij të Jakobit, të zgjedhurit e tij.
7 Ai është Zoti, Perëndia ynë;
mbi mbarë dheun vendimet e tij.
8 Ai e kujton përherë besëlidhjen e tij,
fjalën që urdhëroi për një mijë brezni,
9 besëlidhjen që bëri me Abrahamin,
premtimin që i dha Isakut.
10 Ia caktoi si rregull Jakobit,
Izraelit si besëlidhje përjetë,
11 kur tha: «Ty do të ta jap tokën e Kanaanit
si pjesë të trashëgimisë suaj»,
12 kur ishin të hequr në numër,
të paktë e ardhacakë,
13 tek endeshin nga një komb te tjetri,
nga një mbretëri te një tjetër popull.
14 Nuk lejoi t'i shtypte askush,
mbretërit për hir të tyre qortoi:
15 «Mos m'i prekni të vajosurit,
profetët e mi mos i lëndoni».
16 Urinë solli në atë vend,
theu çdo enë buke.
17 Dërgoi para tyre një njeri,
Jozefin, që u shit si skllav.
18 Me pranga ia shtrënguan këmbët,
hekura i vunë rreth qafës,
19 derisa u përmbush fjala e tij,
fjala e Zotit e sprovoi atë.
20 I dërgoi fjalë mbreti që ta lironin,
sunduesi i popujve e la të lirë.
21 Zot të shtëpisë së tij e bëri,
sundues mbi gjithë zotërimin e tij,
22 që t'i ndreqte princat sipas gjykimit të tij
e t'u mësonte pleqve urtinë.
23 Atëherë Izraeli shkoi në Egjipt,
Jakobi u vendos në tokën e Kamit.
24 Dhe Zoti e shtoi shumë popullin e vet,
më të fortë se armiqtë e tij e bëri.
25 Ua ndryshoi zemrën egjiptianëve,
që popullin e tij ta urrenin,
që kundër shërbëtorëve të tij
me dredhi të silleshin.
26 Dërgoi Moisiun, shërbëtorin e tij,
Aronin, që vetë e kishte zgjedhur.
27 Kryen mes tyre shenjat e tij,
mrekullitë në tokën e Kamit.
28 Dërgoi errësirën e u bë terr,
fjalët e tij nuk i kundërshtoi kush .
29 Ujërat ua ktheu në gjak,
peshqit i ngordhi.
30 Vendi i tyre gëloi me bretkosa,
deri edhe në dhomat e mbretërve.
31 Foli Zoti e u vërsulën mori mizash,
mushkonjat mbarë trojet mbuluan.
32 U dërgoi breshër në vend të shiut,
flakë zjarri mbi vendin e tyre.
33 Ua goditi vreshtat e fiqtë,
pemët e tokave të tyre i theu.
34 Foli dhe ia behën karkalecat,
vemje, që s'kishin të numëruar.
35 Ua hëngrën gjithë bimësinë e vendit,
prodhimet e tokës ua përpinë.
36 Goditi gjithë të parëlindurit e vendit,
frytin e parë të pjellorisë së tyre.
37 I nxori izraelitët me argjend e me ar,
ndër fiset e tyre s'kish njeri të këputur.
38 U gëzua Egjipti kur ata u nisën,
se i kishte zënë tmerri prej tyre.
39 Renë shtriu për t'i mbuluar,
zjarrin për t'u bërë dritë natën.
40 Kërkuan e shkurta u dërgoi,
me bukë prej qiellit i ngiu.
41 Çau shkëmbin e buruan ujëra,
lumenj rrodhën nëpër shkretëtirë.
42 I ra ndër mend fjala e tij e shenjtë,
që Abrahamit, shërbëtorit të tij, i kishte thënë.
43 Popullin e vet e nxori me ngazëllim,
plot gëzim të zgjedhurit e tij.
44 Tokat e kombeve u dha,
mundin e popujve trashëguan,
45 që të mbajnë rregullat e tij
e të zbatojnë ligjet e tij.
Aleluja!