1 Ἐν τῷ ὀκτωκαιδεκάτῳ ἔτει τῆς βασιλείας Ιεροβοαμ ἐβασίλευσεν Αβια ἐπὶ Ιουδαν· 2 ἔτη τρία ἐβασίλευσεν ἐν Ιερουσαλημ, καὶ ὄνομα τῇ μητρὶ αὐτοῦ Μααχα θυγάτηρ Ουριηλ ἀπὸ Γαβαων. καὶ πόλεμος ἦν ἀνὰ μέσον Αβια καὶ ἀνὰ μέσον Ιεροβοαμ. 3 καὶ παρετάξατο Αβια τὸν πόλεμον ἐν δυνάμει πολεμισταῖς δυνάμεως τετρακοσίαις χιλιάσιν ἀνδρῶν δυνατῶν, καὶ Ιεροβοαμ παρετάξατο πρὸς αὐτὸν πόλεμον ἐν ὀκτακοσίαις χιλιάσιν, δυνατοὶ πολεμισταὶ δυνάμεως. 4 καὶ ἀνέστη Αβια ἀπὸ τοῦ ὄρους Σομορων, ὅ ἐστιν ἐν τῷ ὄρει Εφραιμ, καὶ εἶπεν Ἀκούσατε, Ιεροβοαμ καὶ πᾶς Ισραηλ. 5 οὐχ ὑμῖν γνῶναι ὅτι κύριος ὁ θεὸς Ισραηλ ἔδωκεν βασιλείαν ἐπὶ τὸν Ισραηλ εἰς τὸν αἰῶνα τῷ Δαυιδ καὶ τοῖς υἱοῖς αὐτοῦ διαθήκην ἁλός; 6 καὶ ἀνέστη Ιεροβοαμ ὁ τοῦ Ναβατ ὁ παῖς Σαλωμων τοῦ Δαυιδ καὶ ἀπέστη ἀπὸ τοῦ κυρίου αὐτοῦ. 7 καὶ συνήχθησαν πρὸς αὐτὸν ἄνδρες λοιμοὶ υἱοὶ παράνομοι, καὶ ἀντέστη πρὸς Ροβοαμ τὸν τοῦ Σαλωμων, καὶ Ροβοαμ ἦν νεώτερος καὶ δειλὸς τῇ καρδίᾳ καὶ οὐκ ἀντέστη κατὰ πρόσωπον αὐτοῦ. 8 καὶ νῦν λέγετε ὑμεῖς ἀντιστῆναι κατὰ πρόσωπον βασιλείας κυρίου διὰ χειρὸς υἱῶν Δαυιδ· καὶ ὑμεῖς πλῆθος πολύ, καὶ μεθ᾽ ὑμῶν μόσχοι χρυσοῖ, οὓς ἐποίησεν ὑμῖν Ιεροβοαμ εἰς θεούς. 9 ἦ οὐκ ἐξεβάλετε τοὺς ἱερεῖς κυρίου τοὺς υἱοὺς Ααρων καὶ τοὺς Λευίτας καὶ ἐποιήσατε ἑαυτοῖς ἱερεῖς ἐκ τοῦ λαοῦ τῆς γῆς; πᾶς ὁ προσπορευόμενος πληρῶσαι τὰς χεῖρας ἐν μόσχῳ ἐκ βοῶν καὶ κριοῖς ἑπτὰ καὶ ἐγίνετο εἰς ἱερέα τῷ μὴ ὄντι θεῷ. 10 καὶ ἡμεῖς κύριον τὸν θεὸν ἡμῶν οὐκ ἐγκατελίπομεν, καὶ οἱ ἱερεῖς αὐτοῦ λειτουργοῦσιν τῷ κυρίῳ οἱ υἱοὶ Ααρων καὶ οἱ Λευῖται ἐν ταῖς ἐφημερίαις αὐτῶν· 11 θυμιῶσιν τῷ κυρίῳ ὁλοκαυτώματα πρωὶ καὶ δείλης καὶ θυμίαμα συνθέσεως, καὶ προθέσεις ἄρτων ἐπὶ τῆς τραπέζης τῆς καθαρᾶς, καὶ ἡ λυχνία ἡ χρυσῆ καὶ οἱ λύχνοι τῆς καύσεως ἀνάψαι δείλης, ὅτι φυλάσσομεν ἡμεῖς τὰς φυλακὰς κυρίου τοῦ θεοῦ τῶν πατέρων ἡμῶν, καὶ ὑμεῖς ἐγκατελίπετε αὐτόν. 12 καὶ ἰδοὺ μεθ᾽ ἡμῶν ἐν ἀρχῇ κύριος καὶ οἱ ἱερεῖς αὐτοῦ καὶ αἱ σάλπιγγες τῆς σημασίας τοῦ σημαίνειν ἐφ᾽ ὑμᾶς. οἱ υἱοὶ τοῦ Ισραηλ, πολεμήσετε πρὸς κύριον θεὸν τῶν πατέρων ἡμῶν, ὅτι οὐκ εὐοδωθήσεται ὑμῖν. — 13 καὶ Ιεροβοαμ ἀπέστρεψεν τὸ ἔνεδρον ἐλθεῖν αὐτῶν ἐκ τῶν ὄπισθεν· καὶ ἐγένετο ἔμπροσθεν Ιουδα, καὶ τὸ ἔνεδρον ἐκ τῶν ὄπισθεν. 14 καὶ ἀπέστρεψεν Ιουδας, καὶ ἰδοὺ αὐτοῖς ὁ πόλεμος ἐκ τῶν ἔμπροσθεν καὶ ἐκ τῶν ὄπισθεν, καὶ ἐβόησαν πρὸς κύριον, καὶ οἱ ἱερεῖς ἐσάλπισαν ταῖς σάλπιγξιν. 15 καὶ ἐβόησαν ἄνδρες Ιουδα, καὶ ἐγένετο ἐν τῷ βοᾶν ἄνδρας Ιουδα καὶ κύριος ἐπάταξεν τὸν Ιεροβοαμ καὶ τὸν Ισραηλ ἐναντίον Αβια καὶ Ιουδα. 16 καὶ ἔφυγον οἱ υἱοὶ Ισραηλ ἀπὸ προσώπου Ιουδα, καὶ παρέδωκεν αὐτοὺς κύριος εἰς τὰς χεῖρας αὐτῶν. 17 καὶ ἐπάταξεν ἐν αὐτοῖς Αβια καὶ ὁ λαὸς αὐτοῦ πληγὴν μεγάλην, καὶ ἔπεσον τραυματίαι ἀπὸ Ισραηλ πεντακόσιαι χιλιάδες ἄνδρες δυνατοί. 18 καὶ ἐταπεινώθησαν οἱ υἱοὶ Ισραηλ ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ, καὶ κατίσχυσαν οἱ υἱοὶ Ιουδα, ὅτι ἤλπισαν ἐπὶ κύριον θεὸν τῶν πατέρων αὐτῶν. 19 καὶ κατεδίωξεν Αβια ὀπίσω Ιεροβοαμ καὶ προκατελάβετο παρ᾽ αὐτοῦ πόλεις, τὴν Βαιθηλ καὶ τὰς κώμας αὐτῆς καὶ τὴν Ισανα καὶ τὰς κώμας αὐτῆς καὶ τὴν Εφρων καὶ τὰς κώμας αὐτῆς. 20 καὶ οὐκ ἔσχεν ἰσχὺν Ιεροβοαμ ἔτι πάσας τὰς ἡμέρας Αβια, καὶ ἐπάταξεν αὐτὸν κύριος, καὶ ἐτελεύτησεν.
21 Καὶ κατίσχυσεν Αβια καὶ ἔλαβεν ἑαυτῷ γυναῖκας δέκα τέσσαρας καὶ ἐγέννησεν υἱοὺς εἴκοσι δύο καὶ θυγατέρας δέκα ἕξ. 22 καὶ οἱ λοιποὶ λόγοι Αβια καὶ αἱ πράξεις αὐτοῦ καὶ οἱ λόγοι αὐτοῦ γεγραμμένοι ἐπὶ βιβλίῳ τοῦ προφήτου Αδδω. 23 καὶ ἀπέθανεν Αβια μετὰ τῶν πατέρων αὐτοῦ, καὶ ἔθαψαν αὐτὸν ἐν πόλει Δαυιδ, καὶ ἐβασίλευσεν Ασα υἱὸς αὐτοῦ ἀντ᾽ αὐτοῦ. Ἐν ταῖς ἡμέραις Ασα ἡσύχασεν ἡ γῆ Ιουδα ἔτη δέκα.
Mbretërimi i Abijahut në Judë
1 Në vitin e tetëmbëdhjetë të mbretërimit të Jeroboamit, Abijahu u bë mbret i Judës 2 dhe mbretëroi në Jerusalem për tre vjet. Nëna e tij ishte bija e Urielit nga Gibeahu dhe quhej Mikajë. Mes Abijahut dhe Jeroboamit pati luftë.
3 Abijahu u nis për luftë me një ushtri me katërqind mijë luftëtarë të zgjedhur, ndërsa Jeroboami rreshtoi përballë tij tetëqind mijë burra, trima të fortë e të zgjedhur. 4 Abijahu u ngjit në majë të malit të Cemaraimit, që ndodhet në krahinën malore të Efraimit, e tha: «Dëgjomë, o Jeroboam e mbarë Izraeli! 5 A nuk e dini se Zoti, Perëndia i Izraelit, me një besëlidhje të pathyeshme si kripa, i ka dhënë Davidit dhe pasardhësve të tij të drejtën për të mbretëruar përgjithmonë në Izrael? 6 Por Jeroboami, biri i Nebatit dhe shërbëtor i Solomonit, birit të Davidit, doli e ngriti krye kundër zotërisë së vet. 7 Rreth tij u mblodhën njerëz të poshtër e pa vlerë, që dolën më të fortë se Rehoboami, biri i Solomonit, sepse Rehoboami ishte ende i ri në atë kohë e pa përvojë dhe nuk arriti t'u bënte ballë. 8 E tani mendokeni se mund t'i bëni ballë mbretërisë së Zotit, që është në duart e pasardhësve të Davidit, sepse jeni të shumtë në numër e me vete keni marrë edhe viçat e artë që Jeroboami jua bëri për perëndi. 9 A nuk i dëbuat ju priftërinjtë e Zotit, pasardhësit e Aronit, dhe levitët, e mandej caktuat vetë priftërinj, siç bëjnë popujt e tjerë të tokës? Kushdo që vjen me një mëzat për dore e me shtatë desh, bëhet prift idhujsh që nuk janë perëndi. 10 Ndërsa ne kemi për Perëndi Zotin dhe nuk e kemi braktisur. Priftërinjtë, që i shërbejnë Zotit, janë pasardhës të Aronit dhe levitët ende kryejnë shërbesën e tyre. 11 Çdo mëngjes e çdo mbrëmje ata i kushtojnë Zotit fli shkrumbimi dhe temjan erëmirë, paraqesin bukët e paraqitjes në një tryezë të pastër dhe po çdo mbrëmje ndezin shandanin e artë bashkë me llambat e tij. Ne e kryejmë ende me besnikëri shërbesën e Zotit, Perëndisë tonë, që ju e braktisët. 12 Vetë Perëndia është me ne e ai na prin. Priftërinjtë po u bien borive si shenjë kushtrimi kundër jush, o bijtë e Izraelit! Mos luftoni kundër Zotit, Perëndisë së etërve tuaj, sepse nuk do t'ia dilni!».
13 Ndërkohë Jeroboami kishte ngritur një kurth për t'i sulmuar nga pas luftëtarët e Judës. Kështu, luftëtarët e Izraelit ishin përballë luftëtarëve të Judës, por edhe në kurthin që u ishte ngritur pas shpine. 14 Kur luftëtarët e Judës u kthyen e panë se po sulmoheshin edhe nga para, edhe nga pas, i thirrën në ndihmë Zotit, ndërsa priftërinjtë filluan t'u bien borive. 15 Luftëtarët e Judës lëshuan kushtrimin e, teksa ata lëshuan kushtrimin, Perëndia e goditi Jeroboamin e mbarë Izraelin para syve të Abijahut e Judës. 16 Izraelitët ua mbathën para luftëtarëve të Judës dhe Perëndia i dorëzoi tek ata. 17 Abijahu dhe luftëtarët e tij vranë me shpatë shumë izraelitë, prej të cilëve mbetën të vrarë pesëqind mijë burra të zgjedhur. 18 Kështu, në atë kohë izraelitët u poshtëruan, ndërsa judenjtë u bënë më të fortë, sepse e kishin vënë shpresën te Zoti, Perëndia i etërve të tyre. 19 Abijahu iu vu pas Jeroboamit dhe pushtoi disa nga qytetet e tij, Betelin me fshatrat përreth, Jeshanahun me fshatrat përreth dhe Efronin me fshatrat përreth. 20 Gjatë mbretërimit të Abijahut, Jeroboami nuk e fitoi më kurrë fuqinë që kishte më parë. Zoti e goditi Jeroboamin e ai vdiq. 21 Abijahu, përkundrazi, bëhej gjithnjë e më i fortë. Ai u martua me katërmbëdhjetë gra dhe i lindën njëzet e dy djem e gjashtëmbëdhjetë vajza. 22 Bëmat e tjera të Abijahut, veprat dhe ligjëratat e tij janë të shkruara në Shënimet e profetit Ido. 23 Abijahu u preh me paraardhësit e tij dhe e varrosën në qytetin e Davidit. Pas tij mbretëroi i biri, Asai. Gjatë mbretërimit të Asait në vend pati paqe për dhjetë vjet.